mi a kotta?

Bölcsődalát gügyögi

  • mi a kotta
  • 2021. május 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/19. hétre

„Ki a hangversenyteremből, mely gyárteleppé változott, ki a szabadba, a friss levegőre, mosolygóbb tájakra! A déli őserdők mélyére, melyek áhítatos ölén, ahol az ember még évezredes bölcsődalát gügyögi, ahol a civilizáció rúgása még nem dúlta fel a természet ártatlanságát, nem szennyezte be hófehér lelkét. Dél-Amerika legnagyobb komponistája, Villa-Lobos Hektor a brazíliai rengetegek tisztásain fakasztja a melódia forrásait. Az indián és néger törzsek és a bevándorolt spanyolok népzenéje ihleti művészetét. A világ leggazdagabb népzenei területe Dél-Amerika. Őslakó indiánok, négerek, spanyol conquistadorok muzsikája él itt egymás mellett anélkül, hogy keverednék. (…) Ide a pampákra, az őserdőkbe merészkedett el Villa-Lobos, teljes felszereléssel, a nyugati kultúra legtökéletesebb fegyverzetében, aminőt a modern tudomány csak gyártani tud. Villa-Lobos ma harmincnyolc éves, az Amazonast huszonhét éves korában olyan bámulatbaejtő virtuozitással, annyira fejlett, kész és kiforrott technikával írta, amely felülmúlja a huszonnyolc éves Stravinsky Tűzmadarának faktúráját.”

1929-ben a Budapesti Hírlap hasábjain ily lelkesen mutatta be Haraszti Emil a magyar közönségnek Villa-Lobost, s még abban az évben játszották is hazai muzsikusok egy koncerten a jeles brazil (vagy mint egyik-másik újság vélte: argentin) komponista zongoratrióját. Mindazonáltal az­óta is inkább csak ritka vendégek nálunk e szerző művei – például fesztiválprogramon. Mint most a Bartók Tavasz londoni kapcsolásán, ahol is Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra koncertjén elhangzik majd Villa-Lobos Fantázia szopránszaxofonra és vonószenekarra című kompozíciója (május 17., fél nyolc). A Royal Albert Hallból amúgy igencsak változatos programot fog elénk vezényelni a kiváló Petrenko: kortárs darabot és Brahms Negyediket, valamint Weber-nyitányt, az Euryanthét. Apropó, ezt a romantikus dalművet jövő kedden leadja a Bartók Rádió: a két éve elhunyt Jessye Norman címszereplésével (május 18., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.