mi a kotta?

Bölcsődalát gügyögi

  • mi a kotta
  • 2021. május 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/19. hétre

„Ki a hangversenyteremből, mely gyárteleppé változott, ki a szabadba, a friss levegőre, mosolygóbb tájakra! A déli őserdők mélyére, melyek áhítatos ölén, ahol az ember még évezredes bölcsődalát gügyögi, ahol a civilizáció rúgása még nem dúlta fel a természet ártatlanságát, nem szennyezte be hófehér lelkét. Dél-Amerika legnagyobb komponistája, Villa-Lobos Hektor a brazíliai rengetegek tisztásain fakasztja a melódia forrásait. Az indián és néger törzsek és a bevándorolt spanyolok népzenéje ihleti művészetét. A világ leggazdagabb népzenei területe Dél-Amerika. Őslakó indiánok, négerek, spanyol conquistadorok muzsikája él itt egymás mellett anélkül, hogy keverednék. (…) Ide a pampákra, az őserdőkbe merészkedett el Villa-Lobos, teljes felszereléssel, a nyugati kultúra legtökéletesebb fegyverzetében, aminőt a modern tudomány csak gyártani tud. Villa-Lobos ma harmincnyolc éves, az Amazonast huszonhét éves korában olyan bámulatbaejtő virtuozitással, annyira fejlett, kész és kiforrott technikával írta, amely felülmúlja a huszonnyolc éves Stravinsky Tűzmadarának faktúráját.”

1929-ben a Budapesti Hírlap hasábjain ily lelkesen mutatta be Haraszti Emil a magyar közönségnek Villa-Lobost, s még abban az évben játszották is hazai muzsikusok egy koncerten a jeles brazil (vagy mint egyik-másik újság vélte: argentin) komponista zongoratrióját. Mindazonáltal az­óta is inkább csak ritka vendégek nálunk e szerző művei – például fesztiválprogramon. Mint most a Bartók Tavasz londoni kapcsolásán, ahol is Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra koncertjén elhangzik majd Villa-Lobos Fantázia szopránszaxofonra és vonószenekarra című kompozíciója (május 17., fél nyolc). A Royal Albert Hallból amúgy igencsak változatos programot fog elénk vezényelni a kiváló Petrenko: kortárs darabot és Brahms Negyediket, valamint Weber-nyitányt, az Euryanthét. Apropó, ezt a romantikus dalművet jövő kedden leadja a Bartók Rádió: a két éve elhunyt Jessye Norman címszereplésével (május 18., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.