könyv - ABBY LEE: MINDENKI TUDJA, HOL JÁR AZ ESZEM...

  • Csik Lóránt
  • 2011. szeptember 1.

Zene

Volt egyszer egy brit nő, aki olyan jó íráskészséggel, olyan szellemesen és intelligensen írt az életéről, amit nagyobbrészt a szex töltött ki, hogy blogja hamar a világ egyik legnépszerűbbje lett. Nem csoda, hogy könyvformában is kiadták, Magyarországon is.
Volt egyszer egy brit nõ, aki olyan jó íráskészséggel, olyan szellemesen és intelligensen írt az életérõl, amit nagyobbrészt a szex töltött ki, hogy blogja hamar a világ egyik legnépszerûbbje lett. Nem csoda, hogy könyvformában is kiadták, Magyarországon is. A remek érzékkel regényszerûvé szerkesztett szöveg túlmutatott azon, ami a legtöbbeknek eszébe jut arról a szóról, hogy szexblog: egyrészt az átlagnál sokkal jobb volt a stílusa, másrészt üresen erotikus fecsegés helyett szimpatikus feminista gondolatmenet is volt a társadalomról, amely a szexet a férfiakkal minimum azonos intenzitással kívánó nõket automatikusan kurvának vagy legalábbis betegesnek bélyegzi. Aztán a könyv kiadása után nem sokkal fény derült az álnéven író szerzõ valódi személyiségére, a társadalom kurvának, de legalábbis betegesnek bélyegezte õt, "Abby Lee" végül mégis jól jött ki a dologból: mára publicista és a szexuális egészség nagykövete lett, minderrõl pedig beszámolt többek közt nálunk is, az egyik Könyvfesztiválon.

Meg persze a blogján, aminek most ezt a részét adták ki: ugyanazt 286 oldalon, amit bárki elolvashatott pár interjúban. Pontosabban van 100 oldal elõzmény is, egy szingli nõrõl, aki hetente elmondja, mennyire vágyik egy szeretõ társra, és persze "az is nagyon hiányzik, hogy valaki jól megfarkaljon" - nagyjából ennyi. A lebukásról szóló rész izgalmas és megrázó, ahogy az interjúk is azok voltak, majd jön még 100 oldal a szingli nõrõl, aki... Na, tudják. A stílus persze még mindig kifejezetten jó, a gondolatok még mindig attól az intelligens nõtõl származnak, akit már megismertünk, és ez biztosan többé teszi a könyvet egy szingliszexblognál azoknak, akik eddig egy szót sem hallottak Abby Lee-rõl. A többieknek viszont ez csak az elsõ rész jófajta utánérzése, kevésbé izgalmas történettel és kevésbé feszes szerkesztésben.

Fordította: Szécsi Noémi. Jaffa, 2011, 286 oldal, 2940 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.