könyv - Elizabeth Lunday: Híres művészek titkos élete

  • Svébis Bence
  • 2011. június 2.

Zene

Volt nekem egy középiskolai rajztanárom, aki nemcsak arra világított rá, hogy a román stílus ismérve a védekező, a gótikusé az égig törő egyház, hanem többek közt arra is, hogy Caravaggio felesége szűzen halt meg, mert a példás piktor egész életében csak onanizált, mivel a másokkal való szexuális érintkezést alantasnak és méltatlannak tartotta. Ha a fenti adalék nem is, sok egyéb megtalálható Lunday könyvében a reneszánsztól a barokkon, az impresszionizmuson és a szürrealizmuson át egészen a posztmodernig. A szerző kronologikusan vezeti végig olvasóját a képzőművészet fontosabb alkotóin, miközben megvan benne az a pimaszság, amit a könyv tematikája megkíván.
Volt nekem egy középiskolai rajztanárom, aki nemcsak arra világított rá, hogy a román stílus ismérve a védekezõ, a gótikusé az égig törõ egyház, hanem többek közt arra is, hogy Caravaggio felesége szûzen halt meg, mert a példás piktor egész életében csak onanizált, mivel a másokkal való szexuális érintkezést alantasnak és méltatlannak tartotta.

Ha a fenti adalék nem is, sok egyéb megtalálható Lunday könyvében a reneszánsztól a barokkon, az impresszionizmuson és a szürrealizmuson át egészen a posztmodernig. A szerzõ kronologikusan vezeti végig olvasóját a képzõmûvészet fontosabb alkotóin, miközben megvan benne az a pimaszság, amit a könyv tematikája megkíván. Pimasz, de hangsúlyozottan nem tiszteletlen. A cél nem az egyes mûvészek megszégyenítése, hanem az alkotói nagyság mögötti ember bemutatása. Mert hiába, hogy Van Gogh tubusból zabálta a festéket - bár más források szerint a festékekhez használt oldószert -, s miután levágta fülcimpájának egy darabját, átballagott a szemközti, gyakran látogatott kuplerájba, hogy ott kedvenc kurtizánjának adja át a csonkot, mi ez azokhoz a napraforgókhoz képest?! Botticelli nevét hallva pedig alighanem továbbra sem az jut majd elsõnek az eszünkbe, hogy dühében majdnem sziklát görgetett a szomszédos szövõmûhelyre, mert annak zaja zavarta a munkájában.

Olvasmányos és érdekességekkel zsúfolt mûvészettörténeti áttekintést kapunk, melynek borítója ugyan többet ígér ("Amit tanáraink soha nem meséltek el" - áll öles betûkkel a kecsegtetõ szöveg), mint amennyit a beltartalom bevált, ám a szórakozva tanulás kritériumainak tökéletesen megfelel, s ha a kiadó bírja szusszal, a korábban megjelent Híres szerzõk titkos élete mellett komponisták és filmrendezõk magánéletének marcangolása is terítékre kerülhet a közeljövõben.

Fordította: Bojtár Péter és Bosnyák Edit. HVG Könyvek, 2011, 335 oldal, 3900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.