könyv - Elizabeth Lunday: Híres művészek titkos élete

  • Svébis Bence
  • 2011. június 2.

Zene

Volt nekem egy középiskolai rajztanárom, aki nemcsak arra világított rá, hogy a román stílus ismérve a védekező, a gótikusé az égig törő egyház, hanem többek közt arra is, hogy Caravaggio felesége szűzen halt meg, mert a példás piktor egész életében csak onanizált, mivel a másokkal való szexuális érintkezést alantasnak és méltatlannak tartotta. Ha a fenti adalék nem is, sok egyéb megtalálható Lunday könyvében a reneszánsztól a barokkon, az impresszionizmuson és a szürrealizmuson át egészen a posztmodernig. A szerző kronologikusan vezeti végig olvasóját a képzőművészet fontosabb alkotóin, miközben megvan benne az a pimaszság, amit a könyv tematikája megkíván.
Volt nekem egy középiskolai rajztanárom, aki nemcsak arra világított rá, hogy a román stílus ismérve a védekezõ, a gótikusé az égig törõ egyház, hanem többek közt arra is, hogy Caravaggio felesége szûzen halt meg, mert a példás piktor egész életében csak onanizált, mivel a másokkal való szexuális érintkezést alantasnak és méltatlannak tartotta.

Ha a fenti adalék nem is, sok egyéb megtalálható Lunday könyvében a reneszánsztól a barokkon, az impresszionizmuson és a szürrealizmuson át egészen a posztmodernig. A szerzõ kronologikusan vezeti végig olvasóját a képzõmûvészet fontosabb alkotóin, miközben megvan benne az a pimaszság, amit a könyv tematikája megkíván. Pimasz, de hangsúlyozottan nem tiszteletlen. A cél nem az egyes mûvészek megszégyenítése, hanem az alkotói nagyság mögötti ember bemutatása. Mert hiába, hogy Van Gogh tubusból zabálta a festéket - bár más források szerint a festékekhez használt oldószert -, s miután levágta fülcimpájának egy darabját, átballagott a szemközti, gyakran látogatott kuplerájba, hogy ott kedvenc kurtizánjának adja át a csonkot, mi ez azokhoz a napraforgókhoz képest?! Botticelli nevét hallva pedig alighanem továbbra sem az jut majd elsõnek az eszünkbe, hogy dühében majdnem sziklát görgetett a szomszédos szövõmûhelyre, mert annak zaja zavarta a munkájában.

Olvasmányos és érdekességekkel zsúfolt mûvészettörténeti áttekintést kapunk, melynek borítója ugyan többet ígér ("Amit tanáraink soha nem meséltek el" - áll öles betûkkel a kecsegtetõ szöveg), mint amennyit a beltartalom bevált, ám a szórakozva tanulás kritériumainak tökéletesen megfelel, s ha a kiadó bírja szusszal, a korábban megjelent Híres szerzõk titkos élete mellett komponisták és filmrendezõk magánéletének marcangolása is terítékre kerülhet a közeljövõben.

Fordította: Bojtár Péter és Bosnyák Edit. HVG Könyvek, 2011, 335 oldal, 3900 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.