könyv - KIM "HOWARD" JOHNSON A MONTY PYTHON TUNÉZIÁBAN

  • - legát -
  • 2010. április 15.

Zene

A rendszerváltás megcáfolhatatlan eredménye, hogy a magyar turista ma már oly gyakran utazik az észak-afrikai turistadiktatúrába, mint a hetvenes években, Lelle alsóra SZOT-beutalóval. Tunéziában körülbelül ugyanekkor döntöttek az idegenforgalom fellendítéséről, és a nyitás jegyében örömmel fogadtak mindenféle stábot.
A rendszerváltás megcáfolhatatlan eredménye, hogy a magyar turista ma már oly gyakran utazik az észak-afrikai turistadiktatúrába, mint a hetvenes években, Lelle alsóra SZOT-beutalóval. Tunéziában körülbelül ugyanekkor döntöttek az idegenforgalom fellendítésérõl, és a nyitás jegyében örömmel fogadtak mindenféle stábot. Mindez néha pluszhaszonnal járt, hiszen azóta is büszkén mutogatják a turistáknak például a Csillagok háborúja vagy Zeffirelli Názáreti Jézusának forgatási helyszíneit. Arról azonban általában hallgat a szemérmes idegenvezetõ, hogy a Brian élete is itt készült.

Kim "Howard" Johnson egyes számú amerikai rajongóból lett afféle mindenese a társulatnak, Tunéziába tulajdonképpen statisztálni érkezett, de titkon azt remélte, hogy a forgatás az elkészült mûnél is abszurdabb meglepetéseket tartogat. Szorgalmasan feljegyzett minden lényeges és lényegtelen epizódot, és mivel ezek között - mint általában bármelyik forgatáson - jócskán akadt humoros elem, méltán gondolhatta, hogy egy kötelezõen vicces bédekkert készít. Hogy ez mennyire sikerült, nehéz eldönteni. Kétségtelen a dokumentumértéke, és tény: néha nevetni is lehet rajta, vagyis biztosra vehetjük, hogy akinek a Brian élete a kedvenc filmjei közé tartozik, megtalálja a számítását. Ám az egyszerû Python-kedvelõ inkább túlírtnak és modorosnak tartja a több mint 300 oldalas beszámolót, aki pedig "laikusként" egy kis kikapcsolódásra vágyik, jobb, ha más mûvet csomagol a nyaralásra.

Fordította Mallász Rita. Athenaeum, 2009, 316 oldal, 2990 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.