könyv - MARIUSZ SZCZYGIEL: GOTTLAND

  • - köves -
  • 2009. augusztus 13.

Zene

A sörkalauzok felől maradéktalanul rózsás a kép, Hrabal még mindig az Arany Tigrisben, Svejk szelleme közös fotózáson - csontvázból is csak egyet őriz az útikönyv, az Orloj örökös tagját, csontos ujjai közt a harangkötéllel. Mariusz Szczygiel egynapi olvasásra felírt kis, piros szembesítőkönyvében viszont nincs hiány a cseh (fél)múlt csontvázaiból, a lengyel szerző (talkshow-vezér és újságíró) példásan sokat tud arról, hogy az elmúlt száz évben mi edzette a cseh gerincet.
A sörkalauzok felõl maradéktalanul rózsás a kép, Hrabal még mindig az Arany Tigrisben, Svejk szelleme közös fotózáson - csontvázból is csak egyet õriz az útikönyv, az Orloj örökös tagját, csontos ujjai közt a harangkötéllel. Mariusz Szczygiel egynapi olvasásra felírt kis, piros szembesítõkönyvében viszont nincs hiány a cseh (fél)múlt csontvázaiból, a lengyel szerzõ (talkshow-vezér és újságíró) példásan sokat tud arról, hogy az elmúlt száz évben mi edzette a cseh gerincet. Arra nézve, hogy az merre mennyit hajlott, megannyi érdekes történettel szolgál, civil- és sztárgerincek ellenálló képességérõl olvashatunk hosszabb-rövidebb bekezdéseket a tematikus útikönyvek megkülönböztetetten szerzõi modorában. Történetei nagy része azokból az idõkbõl valók, amikor a spájzban a nácik, majd az oroszok állomásoztak, a nappalikban pedig Svejk választott népe az állampolgári jogon járó félelemmel igyekezett kezdeni valamit. A behódolás és az ellenállás, az abszurd és a rémségek terén az ismerõs kelet-európai csúcsokat ostromolják a megidézett sorsok, melyek legfeljebb a vidáman habzó délibábok felõl tûnhetnek kirívónak. Vannak persze helyi rekorderek, a híres túlteljesítõk, akik nélkül nem lehetne teljes egyetlen panoptikum sem, az elsõ termek egyikében például a Hitlert és Goebbelst (egyaránt, de más-más arányban) megigézõ mozidíva, aki nagyon hamar törni kezdi a csehet, de itt van a földgolyó legnagyobb Sztálin-szobrának és szerencsétlen készítõjének a története, vagy a cipõkirály Jan Batáé, aki Dél-Amerikába költöztetné Csehszlovákiát. Mint minden jó útikönyv, Szczygielé sem csak a nagy látványosságokra hajt: a húzónevek mögött ott az erõs középréteg, a civilek és majdnem híresek anekdotikus horrorjai. Az õ csontvázaik azzal sem vigasztalódhatnak, hogy a popkultúra utóbb valamelyest megengedõbb színnel vonta volna be õket.

Fordította Mihályi Zsuzsa. Európa, 2009, 259 oldal, 2500 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.