könyv - ROBERT FERRIGNO: IMA EGY BÉRGYILKOSÉRT

  • Babiczky Tibor
  • 2008. augusztus 7.

Zene

Egy Jason nevű fazon kilyuggatva fekszik egy newarki Wal-Mart parkolójában és a kukoricapehelyre gondol. Ez bizony háború.

Egy Jason nevû fazon kilyuggatva fekszik egy newarki Wal-Mart parkolójában és a kukoricapehelyre gondol. Ez bizony háború. Csakhogy ezúttal - a nem is annyira távoli jövõben - amerikaiak harcolnak amerikaiak ellen. Egy New Yorkot és Washingtont (és Mekkát) elsöprõ izraeli nukleáris terrortámadás utóhatásaként az Egyesült Államok iszlám országgá lett, kivéve néhány szakadár déli államot, amelyek tartják a kereszténységet.

Az alapszituáció: eltûnik egy fiatal történésznõ, aki - a vélekedés szerint - birtokába jutott egy olyan bizonyítéknak, amely cáfolja az USA elleni atomtámadások összefüggését Izraellel, sõt, éppen ellenkezõleg, az iszlám világuralmi törekvéseit tanúsítja. A szálak egy Öreg nevû muszlim vezér kezében futnak össze. A történésznõ felkutatására egy elit kiképzést kapott bérgyilkos, Rakkim Epps indul (fehér csapat), az õ nyomát pedig egy pszichopata követi (fekete csapat). Ez a Darwin nevû pszichopata a regény legplasztikusabb alakja - jelleme Robert D. Hare pszichopátiával foglalkozó tanulmánykötetének (Kímélet nélkül) minden aspektusát felvonultatja. A könyvben egyébként mindenki helyet kap: van zsidó hacker, latin kurva és katolikus rendõrfelügyelõ is.

Az iszlám utalások azonban legnagyobbrészt erõltetettek: Dzsihád Kóla, Bin Laden bevásárlóközpont. Ezektõl eltekintve az Ima egy bérgyilkosért jól megírt, sodró lendületû politikai krimi. A finom humorral átszõtt ("- Te szoktál félni? - Csak kilégzéskor."), gördülékeny fordítás Kálló András munkája.

A borítóval viszont nem szívesen találkoznék egy sötét sikátorban, olyan igénytelen és ijesztõen ronda. "Egy lenyûgözõen jó író könyve" - írta a regényrõl Elmore Leonard. A lenyûgözõt ugyan túlzásnak érzem, de egyetértek. Ám ha el is akarják adni a könyvet, ügyelhetnének a külcsínre.

Metropolis Média, 2007, 432 oldal, 3300 Ft

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.