Könyv: A Tragédia tragédiája (Striker Sándor: Az ember tragédiája rekonstrukciója)

  • 1996. november 14.

Zene

"Kedves Madách Imre! Jobban mondva Ádám!Téged is hiába kísértget a Sátán...Lettél volna inkább Béry Balogh Ádám:Kurucz most a módi, nálunk ahogy látám!"Kovács András Ferenc: Arany János azt üzente Madáchnak, a tragikusnakMadách és a Tragédia? Szörnyű emlékek. Emlékszem középiskolai magyartanárnőm borzasztóan komolynak ható és persze rettentően unalmas fejtegetéseire valami tézis-antitézis-szintézis hegeli rendszeréről.
(Hogy jön ez ide? Mi köze ennek Ádámhoz és Évához, paradicsomhoz és falanszterhez?) Emlékszem kellően kimódolt kérdésekre, miszerint na, vajon kik között lehet ellentét a drámában? (nyilván a szereplők között, azért vannak benne), vagy hogy vajon ki a főszereplője a drámának? (ki a csuda lehetne, ha nem "az" ember, ott van már a címben megnevezve). Igazi rémület azonban akkor fog el, amikor a spontán felbuzdulásból megszervezett kötelező színházlátogatásra gondolok. (Mit szeretnétek megnézni? Ugye Az ember tragédiáját?! A következő órán megbeszéljük ám!) A színpadon azután dögunalom: félhomály, szférák zenéje, alig túlsúlyos színésznő talpig hajban, hatalmas gesztusok, öblögetés és gurgulázás. Végül valami rejtélyes géphang fenyegetően dörgi: "Mondottam ember: küzdj´ és bízva bízzál!" (Ettől? Ebben?) Másnap felelés.

Azért idézem fel mindezt, mert újra megjelent Az ember tragédiája, mégpedig egy tudományos dolgozat kíséretében. Fogalmazzunk pontosan: a Madách keze által írott, javítások nélküli Tragédia szövege jelent meg Striker Sándornak ezt az eredeti, "érintetlen" Tragédiáját elemző tanulmányával. Striker kideríti - jobb későn, mint soha, nem hibája, érdeme! -, hogy a mű több mint négyezer sorából kb. ezer nem eredeti, nem a szerzőtől származó. Arany János módosított rajta, jó szándékkal, legjobb meggyőződése szerint. Az ismeretlen vidéki írócska meg látatlanban - fénymásoló berendezés vagy kódexmásoló inas hiányában másodpéldánya nem lévén, meg egyébként is, az ország első költője javasolta - rábólintott a változtatásokra. Irodalomtörténészek szorgos hada azóta is erről a csupán egynegyed részben Madáchtól származó szövegről ontja bölcsességeit, s a színházak is ezt használják klasszikus penzumuk teljesítésekor. Csupán néhányan merik felvetni - igaz, egyikük olasz, a másikuk amerikai (Antoni Mazzuchetti és Dieter P. Lotze) -, hogy a Tragédiának eredendően esetleg az égvilágon semmi köze sincsen Hegelhez meg az ő egész téziséhez, antitéziséhez és szintéziséhez, annál több Kanthoz. S mit ad a pozitivista kutató szerencséje? Kiderül, hogy Madách Imre könyvtárában egy darab Hegel nem található, viszont megvan A tiszta ész kritikája, ráadásul meglehetősen agyonhasznált, jegyzetekkel ellátott állapotában. Kiderül, hogy talán nem is tudás és tapasztalat feltartóztathatatlan gyarapodásáról, valamiféle fejlődéshitről van itten szó, sokkal inkább arról, hogy a legkülönfélébb történelmi helyzetekben ugyanúgy tökéletlenül, mert emberként, esendően viselkedünk.

Csoda-e, ha az Akadémia nagy tekintélyű professzorai nem fogadták kitörő lelkesedéssel e rekonstrukció ötletét? Most azután, mint hírlik, maguk is az eredeti kézirat vegyelemzéses-írásszakértős vizsgálatával bíbelődnek, hogy évtizedek múltán saját felfedezésükként mutassák be azt, ami már most itt van előttünk. Csoda-e, ha a vállalkozás támogatására egyetlen hivatásos vagy magánkiadó sem akadt? Irodalomtörténeti méltatás, érettségi tétel igen (az nem kerül pénzbe), megjelentetés nem (nagyon is pénzbe kerül, plusz másnak hoz dicsőséget). A nagy nemzeti dráma 1996-ban Magyarországon magánkiadásban, spórolt pénzen, amúgy sutyiban jelent meg. Szép! (Szép?) Se szerkesztés, se korrektúrázás, csak hadd menjen. Tele is van hibával. A címben lévő ´rekonstrukció´ szóból a gerincen már lemarad egy fránya i betű (a la homousion - homoiusion). A tartalomjegyzékben meg szegény Szophoklész - pedig ő aztán végképp semmiről sem tehet - amúgy magyarosan, Szofoklészként szerepel. Nem sorolom. Nem ez a lényeg. Ezen (lett volna) a legkönnyebb segíteni. A lényeg (ha van egyáltalán, mármint lényeg) a kiadás által felvetett alapkérdések megválaszolása (lenne), ha érdekel(ne) ez valakit ebben a fene nagy szakmaféltésben és nyomulásban.

Lehet, hogy Madách drámája nem is arról szól, amit tanultunk róla? Lehet, hogy amit olvastunk és hallottunk, az nem a madáchi szándékkal egyező szöveg volt? Lehet, hogy a könyvtárnyi méretűvé duzzadt Madách-szakirodalom jelentős része fabatkát sem ér? Olyasvalamiből von le következtetéseket, aminek a hitelessége legalábbis megkérdőjelezhető? Lehet, hogy ez ügyben is nemcsak rosszul, de rosszat is tanítottak nekünk? Striker Sándor még majd eléri, hogy felfedezzük magunknak a Tragédiát.

Vilcsek Béla

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)