Könyv: A Tragédia tragédiája (Striker Sándor: Az ember tragédiája rekonstrukciója)

  • 1996. november 14.

Zene

"Kedves Madách Imre! Jobban mondva Ádám!Téged is hiába kísértget a Sátán...Lettél volna inkább Béry Balogh Ádám:Kurucz most a módi, nálunk ahogy látám!"Kovács András Ferenc: Arany János azt üzente Madáchnak, a tragikusnakMadách és a Tragédia? Szörnyű emlékek. Emlékszem középiskolai magyartanárnőm borzasztóan komolynak ható és persze rettentően unalmas fejtegetéseire valami tézis-antitézis-szintézis hegeli rendszeréről.
(Hogy jön ez ide? Mi köze ennek Ádámhoz és Évához, paradicsomhoz és falanszterhez?) Emlékszem kellően kimódolt kérdésekre, miszerint na, vajon kik között lehet ellentét a drámában? (nyilván a szereplők között, azért vannak benne), vagy hogy vajon ki a főszereplője a drámának? (ki a csuda lehetne, ha nem "az" ember, ott van már a címben megnevezve). Igazi rémület azonban akkor fog el, amikor a spontán felbuzdulásból megszervezett kötelező színházlátogatásra gondolok. (Mit szeretnétek megnézni? Ugye Az ember tragédiáját?! A következő órán megbeszéljük ám!) A színpadon azután dögunalom: félhomály, szférák zenéje, alig túlsúlyos színésznő talpig hajban, hatalmas gesztusok, öblögetés és gurgulázás. Végül valami rejtélyes géphang fenyegetően dörgi: "Mondottam ember: küzdj´ és bízva bízzál!" (Ettől? Ebben?) Másnap felelés.

Azért idézem fel mindezt, mert újra megjelent Az ember tragédiája, mégpedig egy tudományos dolgozat kíséretében. Fogalmazzunk pontosan: a Madách keze által írott, javítások nélküli Tragédia szövege jelent meg Striker Sándornak ezt az eredeti, "érintetlen" Tragédiáját elemző tanulmányával. Striker kideríti - jobb későn, mint soha, nem hibája, érdeme! -, hogy a mű több mint négyezer sorából kb. ezer nem eredeti, nem a szerzőtől származó. Arany János módosított rajta, jó szándékkal, legjobb meggyőződése szerint. Az ismeretlen vidéki írócska meg látatlanban - fénymásoló berendezés vagy kódexmásoló inas hiányában másodpéldánya nem lévén, meg egyébként is, az ország első költője javasolta - rábólintott a változtatásokra. Irodalomtörténészek szorgos hada azóta is erről a csupán egynegyed részben Madáchtól származó szövegről ontja bölcsességeit, s a színházak is ezt használják klasszikus penzumuk teljesítésekor. Csupán néhányan merik felvetni - igaz, egyikük olasz, a másikuk amerikai (Antoni Mazzuchetti és Dieter P. Lotze) -, hogy a Tragédiának eredendően esetleg az égvilágon semmi köze sincsen Hegelhez meg az ő egész téziséhez, antitéziséhez és szintéziséhez, annál több Kanthoz. S mit ad a pozitivista kutató szerencséje? Kiderül, hogy Madách Imre könyvtárában egy darab Hegel nem található, viszont megvan A tiszta ész kritikája, ráadásul meglehetősen agyonhasznált, jegyzetekkel ellátott állapotában. Kiderül, hogy talán nem is tudás és tapasztalat feltartóztathatatlan gyarapodásáról, valamiféle fejlődéshitről van itten szó, sokkal inkább arról, hogy a legkülönfélébb történelmi helyzetekben ugyanúgy tökéletlenül, mert emberként, esendően viselkedünk.

Csoda-e, ha az Akadémia nagy tekintélyű professzorai nem fogadták kitörő lelkesedéssel e rekonstrukció ötletét? Most azután, mint hírlik, maguk is az eredeti kézirat vegyelemzéses-írásszakértős vizsgálatával bíbelődnek, hogy évtizedek múltán saját felfedezésükként mutassák be azt, ami már most itt van előttünk. Csoda-e, ha a vállalkozás támogatására egyetlen hivatásos vagy magánkiadó sem akadt? Irodalomtörténeti méltatás, érettségi tétel igen (az nem kerül pénzbe), megjelentetés nem (nagyon is pénzbe kerül, plusz másnak hoz dicsőséget). A nagy nemzeti dráma 1996-ban Magyarországon magánkiadásban, spórolt pénzen, amúgy sutyiban jelent meg. Szép! (Szép?) Se szerkesztés, se korrektúrázás, csak hadd menjen. Tele is van hibával. A címben lévő ´rekonstrukció´ szóból a gerincen már lemarad egy fránya i betű (a la homousion - homoiusion). A tartalomjegyzékben meg szegény Szophoklész - pedig ő aztán végképp semmiről sem tehet - amúgy magyarosan, Szofoklészként szerepel. Nem sorolom. Nem ez a lényeg. Ezen (lett volna) a legkönnyebb segíteni. A lényeg (ha van egyáltalán, mármint lényeg) a kiadás által felvetett alapkérdések megválaszolása (lenne), ha érdekel(ne) ez valakit ebben a fene nagy szakmaféltésben és nyomulásban.

Lehet, hogy Madách drámája nem is arról szól, amit tanultunk róla? Lehet, hogy amit olvastunk és hallottunk, az nem a madáchi szándékkal egyező szöveg volt? Lehet, hogy a könyvtárnyi méretűvé duzzadt Madách-szakirodalom jelentős része fabatkát sem ér? Olyasvalamiből von le következtetéseket, aminek a hitelessége legalábbis megkérdőjelezhető? Lehet, hogy ez ügyben is nemcsak rosszul, de rosszat is tanítottak nekünk? Striker Sándor még majd eléri, hogy felfedezzük magunknak a Tragédiát.

Vilcsek Béla

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.