lemez - 30Y: VÁROSEMBER

  • - nvg -
  • 2011. február 10.

Zene

Szélsőséges lemezt ígért a 30y, ami a Városemberen végigtekintve leginkább a csendes búsongás és a nagybani zúzda közti közlekedést jelöli. A honi alterbandák egyik legnépszerűbbike ötödik lemezén egyszerre igyekezett minden korábbinál keményebb és minden eddiginél érzelmesebb lenni: az elődöknél némivel rockosabb a tételek java (rögtön egy súlyosan dübörgő rohammal indítunk, mely riffjeihez méltón Kövér disznók névre hallgat), de szép számmal akad érzékeny, zongorás lassú is (mint a lélekszaggatónak szánt, de kevésbé hatékony Ásító) - amiképpen az is előfordul, hogy a zenekar gyengédebb és brutálisabb oldala egyetlen nótán belül is kidomborodik (mint például a szenvedelmes csillagkémlelésnek induló, ám hamarost bedurvuló Riadt háziállatok esetében).
Szélsõséges lemezt ígért a 30y, ami a Városemberen végigtekintve leginkább a csendes búsongás és a nagybani zúzda közti közlekedést jelöli. A honi alterbandák egyik legnépszerûbbike ötödik lemezén egyszerre igyekezett minden korábbinál keményebb és minden eddiginél érzelmesebb lenni: az elõdöknél némivel rockosabb a tételek java (rögtön egy súlyosan dübörgõ rohammal indítunk, mely riffjeihez méltón Kövér disznók névre hallgat), de szép számmal akad érzékeny, zongorás lassú is (mint a lélekszaggatónak szánt, de kevésbé hatékony Ásító) - amiképpen az is elõfordul, hogy a zenekar gyengédebb és brutálisabb oldala egyetlen nótán belül is kidomborodik (mint például a szenvedelmes csillagkémlelésnek induló, ám hamarost bedurvuló Riadt háziállatok esetében). Az erõs hatásokra törekvõ közelítésmód felettébb üdvözlendõnek tûnik, ám valahogy mégis elmarad a szívtájéki bizsergés, és aligha ragad magával a mocskos rokkolás fölötti öröm. Míg ugyanis a Lélekrajt és az Ásító képviselte balladák jószerint - s kivált drámai erejüket nézve - alulmaradnak a zenekar korábbi hasonszõrû próbálkozásaival szemben, addig a súlyos váltásokra épülõ és látványos grunge-hatásokról tanúskodó vadulások (Ablakból néz, Szószóró) ritkán alkotnak igazán jól mûködõ dalokat; ráadásul Beck Zoltán - egyébként is megosztó - énekhangja túlságosan törékenynek tûnik ebben a kontextusban.

A Városember letisztult, polírozott hangzása inkább csak kiemeli makuláit - és tovább nehezíti azt, hogy e töltelékdalokkal dús, középfajú anyagot rajongói elfogódottság nélkül is emlékezetesnek tudjuk találni.

Megadó Kiadó, 2010

**

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.