köztér - A Moszkva téren

  • - kyt -
  • 2011. február 10.

Zene

rendszeresen áthaladók nyilván már észre sem veszik őket. A ritkábban arra járó viszont még most is megörül nekik, ahogy kidugják a fejüket a hó alól - vagy most épp a fűből a hirtelen olvadás után.
rendszeresen áthaladók nyilván már észre sem veszik õket. A ritkábban arra járó viszont még most is megörül nekik, ahogy kidugják a fejüket a hó alól - vagy most épp a fûbõl a hirtelen olvadás után. Nagyra nõtt, színes robotfejek, óvodás célközönség animációs filmjébe való együgyû figurák, de nézhetjük õket régi, csak éppen egy kissé antropomorfizált készülékeknek, böhöm rádiónak, hõsugárzónak is.

A valóságban a metró betonkocka-szellõzõi, és a tér borzasztó összképén eddig sem tudtak rontani. Viszont azt az állítást, hogy ezen az összképen már csak egy szõnyegbombázás segíthet, legalábbis részlegesen cáfolja a tavalyi városszépítési akció, amelynek eredményei a Nyugati téri felüljáró lábaira sorban felírt óriási személyes névmások és a Flórián téri aluljáró egy felújított része mellett a Moszkva tér kiszínezett felületei is, mint például a lépcsõ korlátoszlopaira festett képregénytöredékek, nem is szólva az ugyanitt kihelyezett vidáman amorf, mûanyag hulladékból reciklált ülõbútorokról. (Van még más is, érdemes most körülnézni kissé a téren.)

A Színes Város alkotócsoport produkcióját sok kritika érte, például a dekoráció viszonylagos konzervativizmusa miatt, ami kétségtelen tény, viszont a célközönség, az átlagos lakos aligha nyelne be ennél vadabb látványt, és valljuk be, ez is sokkal, de sokkal több az évtizedeken át változatlan semminél. Az alkotói szárnyalást ráadásul az anyagi lehetõségek is korlátozták - legyen elég annyi, hogy úgy hírlik, a fõvárosnak (a Norvég Civil Alappal szemben) nem került pénzébe a ráncfelvarrás.

****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.