lemez - CLUTCH: STRANGE COUSINS FROM THE WEST

Hosszú utat tett meg a marylandi Clutch fennállásának majd' húsz éve alatt. A Transnational Speedway League debütlemez szikár Hemet-orientált okosmetáljától (a nyitó Shogun Named Marcusra minden idők egyik legszellemesebb videója készült el annak idején) olyan hatalmas lemezeken keresztül jutottak el a teljes retróig, mint a Pure Rock Fury, a Blast Tyrant vagy a Robot Hive/Exodus.

Hosszú utat tett meg a marylandi Clutch fennállásának majd' húsz éve alatt. A Transnational Speedway League debütlemez szikár Hemet-orientált okosmetáljától (a nyitó Shogun Named Marcusra minden idõk egyik legszellemesebb videója készült el annak idején) olyan hatalmas lemezeken keresztül jutottak el a teljes retróig, mint a Pure Rock Fury, a Blast Tyrant vagy a Robot Hive/Exodus. A Clutch varázsát ma az adja, hogy úgy képesek közel negyven év késéssel játszani a hetvenes évek ihlette, bluesalapú rockzenét, hogy közben egyáltalán nem hatnak porosnak és erõltetettnek.

A Strange Cousins... mondhatni egyenes folytatása az elõzõ Clutch-lemeznek, a két évvel ezelõtt készült From Beale Streets To Oblivionnak, annak ellenére, hogy idõközben távozott a Robot Hive/Exodusnál képbe került billentyûs (Mick Schauer). Ez nagyjából annyit takar, hogy Neil Fallon énekes és társai ezúttal sem ismételték meg a bevezetõben említett három csúcslemez ellenállhatatlan slágereit, hanem egy nehezebben emészthetõ, refrénekben szegényes, ugyanakkor nagyon hangulatos, jammelõs anyagot készítettek. Érdemes megbarátkozni a gondolattal, hogy a Clutch valószínûleg soha nem fog új Blast Tyrantet írni, ugyanakkor a nem annyira azonnal ható Strange Cousins... is képes közel férkõzni az ember szívéhez, ha elég idõt adunk neki, hiszen a fogódzók itt is megvannak: a Struck Downt lezáró jammelés gyönyörû, a The Amazing Kreskin végére sikerült egy tipikus Fallon-féle, utánozhatatlan énektémát hegeszteniük, az Abraham Lincoln lassú bluesolása pedig a lemez tán legfogósabb tétele.

Weathermaker Music, 2009

**** és fél