lemez - Maiden Heaven: A Tribute To Iron Maiden

  • V. Á.
  • 2008. augusztus 7.

Zene

Nem is lehetne jobb felvezető az idei Sziget nulladik napjára konfirmált Iron Maiden-koncerthez a Kerrang magazin szokásos tribute-lemezeinek (volt már például olyan, amikor a Master Of Puppets huszadik évfordulójára készítettek anyagot: nyolc különféle banda játszotta a Metallica klasszikus albumának dalait) soron következő darabja, az Iron Maiden-feldolgozáslemez. Mivel az Iron Maident mindenki ismeri, és azzal is tisztában van a legtöbb zenehallgató, hogy egy ilyen jellegű anyagon három kategóriát lehet megkülönböztetni (az első az eredeti dal meggyalázása, a második a korrekt iparosmunka, a harmadik pedig az, amikor az illető zenekar igyekszik a nótát a saját képére formálni), talán csapjunk is a lecsóba.

Nem is lehetne jobb felvezetõ az idei Sziget nulladik napjára konfirmált Iron Maiden-koncerthez a Kerrang magazin szokásos tribute-lemezeinek (volt már például olyan, amikor a Master Of Puppets huszadik évfordulójára készítettek anyagot: nyolc különféle banda játszotta a Metallica klasszikus albumának dalait) soron következõ darabja, az Iron Maiden-feldolgozáslemez. Mivel az Iron Maident mindenki ismeri, és azzal is tisztában van a legtöbb zenehallgató, hogy egy ilyen jellegû anyagon három kategóriát lehet megkülönböztetni (az elsõ az eredeti dal meggyalázása, a második a korrekt iparosmunka, a harmadik pedig az, amikor az illetõ zenekar igyekszik a nótát a saját képére formálni), talán csapjunk is a lecsóba.

Az elsõ kategóriából itt szerencsére senki nincs, a másodikba pedig nagyjából besorolható a lemez nyolcvan százaléka. Bruce Dickinson jellegzetes szirénahangját ugyanis senki nem képes reprodukálni, ezért az õ nevével fémjelzett éra dalait a szereplõk nagy része egyszerûen adaptálta a saját hangzására, illetve az énekhangra, a Paul Di'Anno-korszak dalaiból pedig pont az a pimasz, punkos lendület hiányzik, ami annak idején kiemelte a bandát a hasonszõrûek mezõnyébõl. Innen a Trivium-féle Iron Maiden talán a legsikerültebb, és még ez is nagyon-nagyon vérszegény az eredetihez képest, a többirõl meg ne is beszéljünk, ahogy a Metallica-féle Remember Tomorrow-átiratról se talán. Két darab dal van igazából, ami elviszi a lemezt, mert ezek majdnem tökéletesek: a Machine Head által eldarált Hallowed Be Thy Name ugyan semmit nem tesz hozzá az eredetihez, mégis gyilkos Robb Flynn durva énekével és a jellegzetes Machine Head-hangzással. Viszont még ennél is nagyobb ász a teljesen ismeretlen Ghostlines Brave New World-adaptációja, ami teljesen metálidegen a maga zongorás-akusztikus gitáros hangszerelésével, mégis ez az egyetlen, ami méltó az eredetihez.

Kerrang, 2008

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.