A Red Snapper a kilencvenes évek csodája volt: Ali Friend bõgõs, David Ayers gitáros és Richard Thair dobos az alkalmi vendégfúvósokkal kiegészülve ritka feszes és izgalmas zenei kombinációt állított elõ. Ráadásul produkciójuknak külön ízt adott, hogy élõ, organikus hangzást nyújtottak egy olyan korban, amikor látszólag minden mást legyûrt az elektronikus tánczene - s tették ezt úgy, hogy annak elemeit, s mindenekelõtt ritmusait szervesen integrálták saját füstös, dzsesszre, funkra, dubra, sõt a nemes progrock hagyományokra épülõ muzsikájukba. A Red Snapper legénysége számos sikeres nagylemez megjelenése után 2002-ben felfüggesztette a közös munkát, hogy társaságuk 2007-ben annál látványosabban támadjon fel poraiból: a koncertek nyomán tavaly õsszel kiadtak egy új minialbumot is (gyakorlatilag hat év után elõször) - A Pale Blue Dot gyakorlatilag egy terjedelmesebb EP hat új számmal és még két bónusz remixszel. Annyi bizonyos, hogy megérte ennyit várni: a trió úgyszólván ott folytatta, ahol egykor abbahagyta. A tökéletes összhangban mûködõ basszus-dob tandem, együtt Ayers izgalmas gitárjátékával és Tom Challenger vendégszaxofonos sajátos hangulatú szólamaival perfekt elegyet alkot. Ráadásul a skála a kifejezetten táncolós daraboktól (mint a Lagos Creeper) a mély, úszós, dubos Moving Mountainig terjed - lassúban és gyorsban egyaránt otthon vannak a fiúk. S a lemezt záró remixek (Kelpe és Subway fantázianevû tehetséges alkotók munkái) is nagyon rendben vannak - utóbbiak finoman átelektronizált Brickred-átirata remekül szintetizálja a nyolcvanas és a kilencvenes évek legszebb hagyományait.
Lo Recordings/Neon Music, 2008
**** és fél
