Kevés Nagyszínpad-idegenebb produkció volt a Sziget közelmúltbéli történetében, mint a Sigur Rós idei koncertje, de Noel Gallagher is kissé oda nem illőnek hat ezen az óriási területen.
Külön kormányhatározat, kényszerű helyszínváltoztatás, sűrű zivatar és érdemi tumultus is megelőzte Plácido Domingo idei második budapesti föllépését, s ha ehhez még hozzátesszük az ismert tényt, miszerint a nagy énekes immár 75 esztendős, igazán nem túlzás megkockáztatni a kijelentést: balul is sikerülhetett volna a Sportarénába átköltöztetett ingyenes koncert.
Az elmúlt évekkel szemben idén sokkal több olyan koncert volt, amit imádtam, de most is arról írok, hogy mit láttam a koncerteken túl. Elsősorban a biztonsági kérdések érdekeltek.
Nélkülük más lett volna a Nirvana, a Pearl Jam és a grunge. Egy időben a seattle-i rockzene legfontosabb alakjai voltak, de sosem lettek olyan híresek, mint pályatársaik. A Mudhoney énekesével és gitárosával (képünkön jobbról a második és az első) első magyarországi koncertjük előtt beszélgettünk.