Lemez: Magánmitológia (Jools Holland & his Rhythm & Blues Orchestra: Jools Holland´s Big Band

  • 2002. február 28.

Zene

Jools Holland & his Rhythm & Blues Orchestra: Jools Holland´s Big Band Rhythm & Blues

Ezen a lemezen hallható George Harrison utolsó felvétele, a halála előtt nyolc héttel rögzített Horse To The Water. Marketingszempontból korántsem elhanyagolható tény ez; persze nem túl lelkesítő, amikor erre hegyezik ki a legtöbb hirdetést, de Harrisonnak nem eshet olyan rosszul: ő maga - lenyűgöző iróniával - a "Nyugodjék békében Kft." nevet adta annak a kiadónak, amely Jools Holland rendelkezésére bocsátotta fiával közösen írt dalát.

No de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a szám egészen rendkívüli, szerintem a Harrison-életmű egyik csúcsa. Beatles-minőség. És bár e lemeznek Harrison mellett még számos neves közreműködője van, egy klasszissal lekörözi a mezőnyt. Ilyenkor gondolhat az ember arra, amire amúgy cseppet sem gondol szívesen: talán mégsem alaptalan az a nézet, miszerint a Beatlesszel nem említhető egy lapon más zenekar...

Harrison és kollégái - így többek közt Sting, Joe Strummer, Dr. John, Mark Knopfler, John Cale, Steve Winwood, Eric Clapton, Taj Mahal, Van Morrison, Marc Almond - jelenléte amúgy korántsem csak arról szól, hogy milyen gyümölcsöző, amikor huszonkét dal mögött huszonkét híresség sorakozik fel: ha jól látom, legalább kilencven százalékuknak már jutott szerep Holland történetében...

Az 1958-ban született angol billentyűs magánmitológiájától ugyanis éppúgy elválaszthatatlan a boogie-woogie, mint a hetvenes évek new wave mozgalma - nevezetesen 1974-ben a londoni Squeeze zenekarban tűnt fel. Ez a társaság az utolsó Velvet Underground-albumról választotta nevét, onnan a kapcsolat John Cale-lel, aki a Squeeze első producere lett. És persze előkerült a Squeeze mindkét énekese is: Chris Diffordé az album egyik leghúzósabb száma, Paul Carrack kissé lagymatag.

Holland azonban a Squeeze-ben nem igazán élhette ki a boogie-woogie iránti rajongását, így 1980-ban Jools Holland And The Millionaires, majd úgy ´90-től Jools Holland and his Rhythm & Blues Orchestra néven szervezett (ahhoz közelebb fekvő) zenekart. Mindeközben játszott George Harrisonnal, Stinggel, Eric Claptonnal, Paul Wellerrel estébé estébé; a BBC-ben zenés filmsorozatot vezetett, szóval mondom, az angol új hullámban éppoly otthonosan járt-kelt, mint a bluesban. Így eshetett meg, hogy álltak az ő big bandje rendelkezésére, szíves örömest, huszonketten. És azt kell mondanom, csupán John Cale, Marc Almond és Jamiroquai esetében érzem gyökértelennek a közösködést - Sting és Joe Strummer és Van Morrison és Eric Clapton és Mick Hucknall viszont igazán belehúzott: "feketeségük" nem is maradt el Taj Mahalétól. Az pedig különösen ritka alkalom, hogy egy olyan túlhajtott örökzöldet, amilyen az I Put A Spell On You, annyi invencióval érintsenek meg, mint ezúttal Mica Paris és David Gilmour.

Jól hallható az is, hogy Holland ügyelt rá: ebben a rhythm and bluesban a kedvét lelje valamennyi résztvevő. Belefértek új dalok és feldolgozások (Willie Dixon kettő is), folk és ska, gospel és rock ´n´ roll, tetszés szerint. Aggódnia úgysem kellett: olyan súllyal bír megszólalni a zenekara, hogy a mögül képtelenség kikandikálni.

Más kérdés, hogy Harrisonnal nincs mit tenni.

Mondhatni: mindenki egyért...

Marton László Távolodó

Warner Music, 2001

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.