Ismeretes, hogy Patti Smith hosszas, gyakorlatilag tizenhét éven át tartó elvonulását követő újbóli nagyvilág elé lépését miféle tragédiák katalizálták a kilencvenes évek közepén: elvesztette a testvérét, Toddot és a férjét, az Ex-MC5-os Fred "Sonic" Smitht, s búcsúznia kellett barátaitól, Allen Ginsbergtől és William Burroughstól is. Ebből a megrázkódtatásból született az 1996-os Gone Again, majd rá egy évre a Peace and Noise lemez, és ez vezetett ahhoz is, hogy Patti újból turnézni kezdjen, nem utolsósorban azon célból, hogy emlékeztessen: történjék bármi, élni és folytatni kell.
Tavaly nyáron elhunyt Patti édesapja - az új lemez borítóján ő látható, fiatalon, a második világháború idején, Ausztráliában. A lemez címe őrá utal egyfelől (Patti családjában a kifejezést a céltudatos, tűzön-vízen át emberekre is használták), másfelől persze Ho Si Minh vietnami forradalmárra, kinek életútját Patti közel másfél éven át tanulmányozta, sőt gitáros társával, Oliver Rayjel megjárták Vietnam földjét is - ennek élménye a tizenhárom perces, fülledt atmoszférájú címadó darabban öltött testet.
A Gung Ho lemez immár nem a személyes veszteségekről szól. Patti foglalkozik a történelemmel, akad egy dal Teréz anyáról, a rabszolgaságról, de megérintette őt a körülötte lévő világ is, elmondása szerint elsősorban két kamasz gyermeke révén. Ez a gondolatkör még egy vérbeli, ellenállhatatlan slágert is kapott, a Glitter In Their Eyest ("Egy kísérlet, hogy belépjek a modern világba, és megnézzem, miről is szól ez az egész" - így Patti a dalról), ráadásul e tételben vendégeskednek a régi barátok, Tom Verlaine és Michael Stipe is. Akad hely az emlékezésre, miként szóba kerül a felelősségvállalás is, s úgy tetszik, Patti hangját újult erő fűti: szívszorító dallamokat rejtenek a dalok. S miként a szövegek tematikája, az album zenéje is színesebbé, változatosabbá vált elődjénél, mellesleg helyenként jócskán populárisabb is ez a muzsika, de ez nem zavar, mert a dalok elég erősek. A megszólalás lehetne ugyan kevésbé polírozott, ám értékeiből ez mit sem vesz el.
- greff -
BMG, 2000