Meghalt Kóbor János, az Omega frontembere

  • narancs.hu
  • 2021. december 6.

Zene

Az Omega együttes frontembere 78 éves volt. Koronavírus okozta a halálát.

"Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt" – tudatta az Omega együttes a Facebook-oldalán.

A Blikk azt írja, koronavírus okozta a halálát. A zenész november elején került kórházba. Egy korábbi interjúban azt mondta, nem akarja beadatni magának az oltást, mert közel nyolcvanévesen még soha nem volt komolyan beteg, és bízott az immunrendszerében.

"Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad" –írják.

Kóbor János neve összefonódott az Omega zenekarral, ami minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara, világszerte több mint 50 millió albumot adott el. Olyan slágerek fűződnek az együtteshez, mint a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány vagy a Fekete pillangó.

Az Omega számos tekintetben úttörő volt a magyar rocktörténelemben. Például ez volt az a zenekar, amelynek elsőként jelent meg önálló albuma Magyarországon (az 1968-as Trombitás Frédi és a rettenetes emberek). De abban is úttörők voltak, hogy ők voltak az első rockkapitalisták, hisz' már a nyolcvanas években gazdasági munkaközösség (gmk) formában működött a zenekar, amelynek saját stúdiója és hangosító vállalkozása is volt.

Kóbor önmagáról azt mondta: „se zenész, se üzletember nem vagyok. Diplomás építészmérnöknek tartom magam, aki mindig az is szeretett volna lenni, de az élet közbeszólt. Az államvizsga után úgy tűnt, az építész pályán nincs perspektíva, az Omegával meg utazgattunk, szerettem is ezt csinálni. Soha nem képeztem a hangom, nem tartom magam zenésznek, igazán nem is tudok énekelni, amit tőlem az emberek hallottak, az az én hozzáállásom mindehhez. Az üzletember titulust pedig nem szeretem, mert mi igazából soha nem a pénzért csináltuk. Minden pénzünket a technikára, az újdonságokra fordítottuk, sosem halmoztunk vagyonokat.”

Pár éve lapunk is interjút készített Kóbor Jánossal. Ezzel emlékezünk:

(Facebook/Omega, lead-kép: Fortepan/Erdei Katalin)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.