Interjú

„Nagyon hangosak”

Levon Eskenian zenész  

Zene

Együttesével, a Gurdjieff Ensemble-lal az autentikus örmény zenét éleszti újjá. Az örmény nép­irtásról visszafogottan, de egy­értelműen nyilatkozik, s a mai Törökországban található ősi örmény területekre nem látogathat vissza. Sajátos hangvételű zenéjére az ECM is felfigyelt, a legendás lemezkiadónál hamarosan hozzákezdenek harmadik lemezük felvételéhez. A Müpában tartott koncertje után beszélgettünk.

Magyar Narancs: Együttesét Gurdjieffről, a görög-örmény misztikus filozófusról nevezték el. Miért őt választották névadójuknak?

Levon Eskenian: Mert az első projektünkben az ő zenéjét adtuk elő. Sokat utazott, a Közel-Keleten, Ázsiában, Indiában, Tibetben, és közben sokféle népi hagyománnyal került kapcsolatba, műveit a Schott kiadó jelentette meg négy kötetben. Úgy tartotta, hogy a népzene nagyon sok információt tartalmaz. Mivel nem volt nyugati típusú zenei képzettsége, a zenéket az orosz zeneszerzőnek, Thomas de Hartmann-nak diktálta le, és ezekből komponáltak több mint kétszáz egyházi szerzeményt, zongorára. Gurdjieff megjelölte a zenék származását – arab, szír, kurd, örmény –, én magam pedig az útmutatásai alapján kutatni kezdtem, utánajártam, milyen hangszereket és milyen hangszer-kombinációkat használtak az adott nemzetiségek, és „visszaírtam” a műveket az eredeti hangszerelésre.

MN: Még kevésbé ismert Komitas, a másik zeneszerző-népdalgyűjtő, aki a műsoraikon szerepel – ő vardapet, azaz papi személy. Nagyjából kortársak voltak Gurdjieff-fel.

LE: Igen, de a céljaik különböztek. Komitast tekintjük az első örmény etnomuzikológusnak, népzenekutatónak. Azon túl, hogy több ezer örmény vallásos mű létezik, amelyek szintén népi gyökerűek – az örmények 1301-ben tértek át a kereszténységre –, Komitas járta a falvakat, és nagyjából háromezer dalt jegyzett le. Tudós muzikológusként a gyűjtött anyagot feldolgozta, zeneszerzőként pedig az anyagból zongoradarabokat, vokális és kórusműveket komponált. Új zenei nyelvet alkotott, amely nem a nyugati harmóniarendszert követi. Az ECM vezetőjét, Manfred Eichert érdekelték ezek a zenék, úgyhogy a kiadójánál mindkét anyagból készítettünk lemezt.

MN: Bartók viaszhengereken rögzítette az általa gyűjtött parasztzenét. Milyen módszerrel gyűjtött Komitas?

LE: Ő helyben leírta az anyagot, de nem a nyugati kottaírással, mert az ehhez nem elég gyors, hanem az ősi örmény kottaírással, a khazzal. Itt a szöveg fölé bizonyos, a hangmagasságot jelző jeleket írunk, azután hozzátesszük a ritmusokat. Komitas később ezeket átírta a nyugati kottaírás szerint. Bár Komitas valamivel idősebb volt Bartóknál, mégis valószínű, hogy a zeneművészet akkori fejlődése teremtette meg mindkettejük számára azt a környezetet, amely őt is és Bartókot is a népzene gyűjtésére és alkotó felhasználására inspirálta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.