Interjú

„Nagyon hangosak”

Levon Eskenian zenész  

Zene

Együttesével, a Gurdjieff Ensemble-lal az autentikus örmény zenét éleszti újjá. Az örmény nép­irtásról visszafogottan, de egy­értelműen nyilatkozik, s a mai Törökországban található ősi örmény területekre nem látogathat vissza. Sajátos hangvételű zenéjére az ECM is felfigyelt, a legendás lemezkiadónál hamarosan hozzákezdenek harmadik lemezük felvételéhez. A Müpában tartott koncertje után beszélgettünk.

Magyar Narancs: Együttesét Gurdjieffről, a görög-örmény misztikus filozófusról nevezték el. Miért őt választották névadójuknak?

Levon Eskenian: Mert az első projektünkben az ő zenéjét adtuk elő. Sokat utazott, a Közel-Keleten, Ázsiában, Indiában, Tibetben, és közben sokféle népi hagyománnyal került kapcsolatba, műveit a Schott kiadó jelentette meg négy kötetben. Úgy tartotta, hogy a népzene nagyon sok információt tartalmaz. Mivel nem volt nyugati típusú zenei képzettsége, a zenéket az orosz zeneszerzőnek, Thomas de Hartmann-nak diktálta le, és ezekből komponáltak több mint kétszáz egyházi szerzeményt, zongorára. Gurdjieff megjelölte a zenék származását – arab, szír, kurd, örmény –, én magam pedig az útmutatásai alapján kutatni kezdtem, utánajártam, milyen hangszereket és milyen hangszer-kombinációkat használtak az adott nemzetiségek, és „visszaírtam” a műveket az eredeti hangszerelésre.

MN: Még kevésbé ismert Komitas, a másik zeneszerző-népdalgyűjtő, aki a műsoraikon szerepel – ő vardapet, azaz papi személy. Nagyjából kortársak voltak Gurdjieff-fel.

LE: Igen, de a céljaik különböztek. Komitast tekintjük az első örmény etnomuzikológusnak, népzenekutatónak. Azon túl, hogy több ezer örmény vallásos mű létezik, amelyek szintén népi gyökerűek – az örmények 1301-ben tértek át a kereszténységre –, Komitas járta a falvakat, és nagyjából háromezer dalt jegyzett le. Tudós muzikológusként a gyűjtött anyagot feldolgozta, zeneszerzőként pedig az anyagból zongoradarabokat, vokális és kórusműveket komponált. Új zenei nyelvet alkotott, amely nem a nyugati harmóniarendszert követi. Az ECM vezetőjét, Manfred Eichert érdekelték ezek a zenék, úgyhogy a kiadójánál mindkét anyagból készítettünk lemezt.

MN: Bartók viaszhengereken rögzítette az általa gyűjtött parasztzenét. Milyen módszerrel gyűjtött Komitas?

LE: Ő helyben leírta az anyagot, de nem a nyugati kottaírással, mert az ehhez nem elég gyors, hanem az ősi örmény kottaírással, a khazzal. Itt a szöveg fölé bizonyos, a hangmagasságot jelző jeleket írunk, azután hozzátesszük a ritmusokat. Komitas később ezeket átírta a nyugati kottaírás szerint. Bár Komitas valamivel idősebb volt Bartóknál, mégis valószínű, hogy a zeneművészet akkori fejlődése teremtette meg mindkettejük számára azt a környezetet, amely őt is és Bartókot is a népzene gyűjtésére és alkotó felhasználására inspirálta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.