mi a kotta?

A telefon se sír

  • mi a kotta
  • 2013. október 19.

Zene

"Amikor felvázolta Falstaffot, gondolt Ön az én éveim rettentő számára? Jól tudom, azzal fog riposztozni, hogy jól eltúlozza majd az egészségi állapotomat: jó, kitűnő, robusztus... És még ha így van is: mindennek ellenére abban egyetérthet velem, hogy nagy vakmerőséggel vádolhatnának,

ha ekkora feladatot vállalnék fel! És ha nem lennék képes a munka véghezvitelére? És ha nem tudnám befejezni a zenét? Ebben az esetben Ön hasztalanul pazarolt el egy csomó időt és fáradságot! A világ minden kincséért sem akarnám ezt. Ez a gondolat számomra elviselhetetlen, és még elviselhetetlenebb, ha Önnek azért, hogy a Falstaff-fal foglalkozzék, nem mondom, hogy abba kellene hagynia a Neronét, de ez a munka legalábbis elvonná a gondolatait tőle, és késleltetné a megírás idejét. Engem okolnának ezért a késlekedésért, és a közvélemény rosszmájúságának villámai az én fejemre hullanának. Nos, hát hogyan küszöböljük ki ezeket az akadályokat?... Van Önnek elég jó érve az enyémek ellenében? Szeretném, ha lenne, de nem hiszem, hogy van. Azért csak gondolkozzunk..." 1889 nyarán ilyen őszintén-ravaszul kérette magát a hetvenhatodik életévében járó Giuseppe Verdi kongeniális alkotótársának, Arrigo Boitónak írt egyik levelében. Sant'Agata urát végül persze sikerült rávenni a Falstaff megkomponálására, s most szombaton ez az életműzáró vígopera lesz az első operaházi bemutató az új évadban: Halász Péter vezényletével, a bolgár bariton, Kiril Manolov címszereplésével és a sokfelé megfordult francia szakember, Arnaud Bernard rendezésében (operaház, szeptember 21., hét óra). Az évadnyitó előadást az Andrássy útra is kivetítik majd, ám a járókelők már előbb is betevő vígoperájukhoz juthatnak majd a Hajós utca felé eső szfinxszobornál, Menotti egyfelvonásos és kétszereplős bohósága, A telefon előadása révén (szeptember 21., négy óra).

"Csupa harmónia, csupa formásság és könnyedség ez a pompás kis bagatell, ahol csintalankodik vagy szeszélyeskedik, ott is csupa dalolás; szellemessége mindig egyúttal lelkesség is, azaz olyan divertimento, mely nemcsak a szellemet szórakoztatja, de felüdíti a lelket is. Lebilincsel és felszabadít..." A későbbi nagy operaigazgató, a kritikus Tóth Aladár méltatta e szavakkal Dohnányi Ernő Szimfonikus percek című derűs remekét az 1933-as ősbemutató hallatán. Akkor a Filharmóniai Társaság 80. születésnapját köszöntötte e mű, amely az előttünk álló héten két másik zenekarunk koncertjének programját színesíti majd. Előbb az MR Szimfonikusok születésnapi hangversenyén játsszák Liszt, Chopin és Csajkovszkij egy-egy műve mellett, megismételve az 1943-as legelső koncert műsorát - Vajda Gergely és Bogányi Gergely főszereplésével (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 21., fél nyolc). Szerdán azután Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai egy másik híres, sőt még híresebb kompozíciót is előadnak majd - döntően Bartók-tematikájú estjükön - abból a nevezetes 1933-as programból: Kodály Galántai táncait (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc).

S végezzük a hét sztárvendégeivel: Jordi Savall együtteseivel és a Borgiák dinasztiájával (főbb tagjait John Collier preraffaelita képén mutatjuk)! A sálgyűjteményéről is ismert legendás régizenész több száz év zenéjéből válogatva zenéli majd körbe a hataloméhes hispán família történetét (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 22., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.