mi a kotta?

Andante egy műlovarnő halálára

  • mi a kotta
  • 2009. január 22.

Zene

E rovat múlt heti ajánlója jószerével számunkra is megmagyarázhatatlan módon több olvasó érdeklődését is felkeltette. Egyikük pusztán többet szeretne megtudni a Bach család - Határ Győző fordulatával élve - érdemén felül kutyába vett tagjáról, míg mások inkább arra kíváncsiak, hogy a legutóbb emlegetett P. D. Q. Bach személyes leleményünk szülötte-e.

Nos, a második felvetésre válaszolva: nem. Az amerikai szatirikus és gyakorló zenebohóc, Peter Schickele ötlötte ki az elfeledett Bach (1807-1742) figuráját. Aprólékosan kidolgozta életrajzát (látogatása L. S. D. Bach szentpétervári otthonában, kapcsolata Betty Sue Bachhal, halála Baden-Baden-Badenben stb), zeneműveket szerzett számára, s fellépésein rendszerint meg is személyesíti a habókos komponistát, akiről 1976-ban monográfiát is publikált.
Az ál-Bachhal ellentétben valóságos személy volt az a hölgy, Elvira Madigan (képünkön), akinek a nevét gyakorta odatoldják Mozart C-dúr zongoraversenyéhez (K 467), lemezborítón és koncertprogramon egyaránt. A zongoraverseny, amelyet az elkövetkező napokban előbb Vásáry Tamás és a MÁV szimfonikusainak koncertjén (Zeneakadémia, január 23, fél nyolc), majd a Prágai Kamarazenekar és Paul Badura-Skoda vendégjátékán (Zeneakadémia, január 25, fél nyolc) is meghallgathatunk, mint oly sok más zenemű, utólag nyerte el melléknevét. Ám ezúttal nem a névadásban szorgos romantika a ludas, hanem a XX századi svéd filmművészet. A műlovarnő és szerelmese, egy svéd arisztokrata tragikus, közös öngyilkosságba torkolló románcáról (mely, akárcsak a mayerlingi eset, 1889-ben zárult) ugyanis 1967-ben Bo Widerberg filmet forgatott, s e filmben komoly, a zeneműre is jócskán visszaható szerep jutott a zongoraverseny szépséges második tételének.
Az előttünk álló hét a fentieken túl is gazdag lesz zongorakoncertekben. Csütörtökön két Beethoven-zongoraversennyel zárul Ránki Dezső és a Magyar Telekom zenekarának négyrészes sorozata (Zeneakadémia, január 22, fél nyolc), a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyén Liszt A-dúr zongoraversenye fog felhangzani néhány Liszt-Kocsis-kompozíció nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, január 23, fél nyolc), míg az MR Szimfonikusai által kísért Bogányi Gergely egy valódi ínyencfalatot, Wilhelm Furtwängler versenyművét szervírozná, s még John Williams - Puccinitől megihletett - Csillagok háborúja szvitje is a műsoron szerepelne, ám a wukikat félárú jeggyel csalogató 25-i koncert, mint értesülünk, sajna elmarad
A soros Haydn-est, a Trio Antiqua műsora mellett (Rádió Márványterme, január 26, hat óra), a véghajrára még két kötelezően megemlítendő programpont maradt: a hazai kortárs zenét ünneplő háromnapos Mini-Fesztivál (Fesztiválszínház, január 23, fél nyolc, 24, fél öt, 25, fél nyolc), valamint a MűPa Magyar Szimfonikus Körkép című sorozata, amely e napokban előbb a Debreceni Filharmonikusokat (Nemzeti Hangversenyterem, január 24, fél nyolc), majd pedig a Szegedi Szimfonikusokat (Nemzeti Hangversenyterem, január 28, fél nyolc) lépteti a ferencvárosi pódiumra.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.