rajzfilm - VEXILLE

  • - kábé -
  • 2009. január 22.

Zene

2077-ben vagyunk, nálunk talán már elkészült az M6-os autópálya, metrókra nem fogadnánk - míg Los Angelesben már tizenöt szinten száguldanak a japán autók, s repülő robotok őrzik a biztonságot. Csak megint baj van az androidokkal. Persze Japán az imposztor: az ENSZ rosszallása ellenére sem hagyták abba a robotfejlesztéseket ott, ahol a nemzetközi egyezmények és Asimov regényei szerint abba kéne.
2077-ben vagyunk, nálunk talán már elkészült az M6-os autópálya, metrókra nem fogadnánk - míg Los Angelesben már tizenöt szinten száguldanak a japán autók, s repülõ robotok õrzik a biztonságot. Csak megint baj van az androidokkal.

Persze Japán az imposztor: az ENSZ rosszallása ellenére sem hagyták abba a robotfejlesztéseket ott, ahol a nemzetközi egyezmények és Asimov regényei szerint abba kéne. Fizikailag és virtuálisan is láthatatlanná váltak a világ többi része számára. Szerencse az amcsik megneszelik, hogy gáz van, tíz év után elõször sikerül bejutniuk Japánba, és spéci jeladójukból három percig britpopot sugároznak, így a csillagos-sávos mûholdak át tudják fésülni a szigetet.

Ha volna mit: Tokió nyomornegyedét kivéve ugyanis kipusztult már minden, akik maradtak, azokba a japán kormány vírust fecskendezett, amitõl a hús és a belsõ szervek biofémmé változnak, és az így létrejött androidok szolgalelkûen gépészkednek a világuralmi célok érdekében. De jön Vexille, az érzõ szívû amcsi katonalány, s megtudja az egyik dettó érzõ szívû androidtól, hogy "amíg átadjuk a reményt, addig senki nem veheti el tõlünk emberségünket". Reméljük, hogy nem lesz második rész.

Remélhettük volna azt is, hogy 2077-ben már nem ugyanazok lesznek az akciófilmes sablonok, amik a XX. század végén. De elnézve e 3D-animációt, ahol minden arcizom úgy rándul, mint az anatómiaórán, rájövünk, a Vexille nem is anime, hanem hentai (az anime és a manga pornóverziója). Csak épp nem a latexruhás nõk, hanem a CGI-animátorok önkielégítését élvezhetjük majd' két óráig, Paul Oakenfold zenéjére.

Forgalmazza a Budapest Film

* és fél

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.