DVD

Mozart: A varázsfuvola

  • - káté -
  • 2013. július 20.

Zene

Mozart A varázsfuvola című operájának a zeneszerzőn kívül egyetlen makulátlan résztvevője van ezen az 1991-es felvételen, amely a Salzburgi Ünnepi Játékokon készült: Solti György.

Technikai tökéllyel készült stúdiófelvételeken sem gyakran hallani a nagyvonalúságnak, fenségnek, játékos könnyedségnek és magasztos spiritualitásnak azt a különleges kevercsét, amelyet a maestro elővarázsol az egyébként is mindig briliáns Bécsi Filharmonikusokból, s amely az élő adások manipulálatlan spontaneitásának köszönhetően az ott születettség lenge bájával párosul. Az előadás legvarázsosabb pillanataiban a Papagenót éneklő, vokálisan kiemelkedő Anton Scharinger lesétál a második ária harangjátékát billentő Solti mellé, és vezényli egy kicsit a karmester belépéseit. Ő pedig madárröptű, csonttalannak látszó kezével időnként visszaint neki, és tempót diktál a zenekarnak. A zene átlényegülésének, szellemmé válásának és önfeledtségének tanúi vagyunk. Különben az egész is elég jó, annak ellenére, hogy a fiatal énekesek nem brillíroznak. René Pape csak később lett az, aki; Sarastrója itt még híjával van a telítettségnek a mély regiszterben. Deon van der Walt megbízható Tamino, de nem elég szép a hangszíne, és ugyanez mondható el Ruth Ziesak helyes, kislányos Paminájáról. Luciana Serra pedig nem teljesen bombabiztos az Éj királynője gyöngyöző koloratúráival. A bársonyos bariton Scharinger viszont - a prózai részekben is - tökéletes partnert kapott Edith Smid-Lienbacher Papagenájában; pazar pattogó duettük merő élvezet. A rendező Johannes Schaaf nagy szcenikai apparátust mozgat mesei felfogásának érvényesítésére, amely az afrikai törzsi világba, egy erdőszélre helyezi el Sarastro Nap-birodalmát.

Decca-Universal, 2013

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.