mi a kotta?

Fel, kéményseprők!

  • mi a kotta
  • 2013. július 20.

Zene

Margit a rokkánál, Bolhadal, A két gránátos - a dalirodalom leghíresebb dalai közül valók: Schuberttől, Beethoventől (s persze Muszorgszkijtól), valamint Schumanntól. Vagy tán mindhárom kompozíció ugyanattól a zeneszerzőtől való, aki egyáltalán nem dalköltőként közismert: magától Richard Wagnertől.

A bicentenáriumi ünnepelt összes dala, így értelemszerűen az említett - Goethe, illetve Heine szövegére komponált - szerzemények is felhangzanak majd azon a különleges koncerten, amely megszínesítve a Budapesti Wagner-napok oly gazdag programját most e meglepően rövid lélegzetű, de a felfedezésre nagyon is érdemes Wagner-műveket sorolja elő (Fesztivál Színház, június 21., hét óra). "A dal [...] az egyén érzelmi életének legelevenebb és legvitathatatlanabbul autentikus kifejeződése" - fogalmazott egy helyütt Wagner (hogy rögtön rámutasson: a zsidóság önkifejezése épp emiatt "a dalban gyökerező művészetben" kizárt), s mi ezen az estén dalköltészetének mindhárom korszakát megismerhetjük: a 18 éves nagykamasz Goethe-dalai, a párizsi kísérletezések francia szövegű kompozíciói és persze meg legfőként a nevezetes Wesendonck-dalok révén. A vokális összkiadás előadói között Wiedemann Bernadett csakúgy ott szerepel majd, mint Lohengrinünk, Kovácsházi István és a Mesterdalnokok Fritz Kothnere, Sebestyén Miklós; a tudós műsorvezető Kovács Sándor lesz. Emellett a hét végén az idei Wagner-napok két utolsó előadása is levonul majd szemeink és füleink előtt: szombaton a Parsifal, Christian Franz és Matti Salminen főszereplésével (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, június 22., négy óra), vasárnap pedig a harmadik Mesterdalnokok, James Rutherforddal, Anette Daschsal, Eric F. Halfvarsonnal (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, június 23., négy óra).

"Tízoperányi zene van ebben a műben. Ez az ember el fog minket homályosítani" - hőzöngött egy kollegiálisan féltékeny zeneszerző 1733 októberében, miután részt vett az ötvenéves Jean-Philippe Rameau első operájának párizsi ősbemutatóján. E pályatársi vélemény helytálló voltát szerdán este immár a francia barokk egy alkotását a színpadára beengedő operaházban is megerősíthetjük majd, miután a Müpa után Vashegyi György itt is bemutathatja a Hippolütosz és Ariciát a vendégtenor Jeffrey Thompson és Szutrély Katalin címszereplésével (június 26., hét óra). Rameau(o)neurök, azaz kéményseprők - így gúnyolták a mellékelt illusztráción mutatott komponista egykorú híveit, akiknek kései utódai most Káel Csaba rendezésében láthatják majd tiszteltjük operáját.

Egyébiránt a fővárosban szép lassan szárba szökkennek majd a nyárias hangvételű koncertek, mondjuk, a kiscelli kastély időszakos színhelyén: a Liszt Ferenc Kamarazenekar kitelepülésével, Mozarttal, Haydnnal, valamint a gorombán egyműves szerzőnek említhető Suk Szerenádjával (június 24., nyolc óra; esőhelyszín: "budai Társaskör). A MÁV Szimfonikus Zenekar pedig a Festetics-palotában játszik majd az év másik bicentenáriumi ünnepeltjétől, Verditől, az esztendő némiképp elhanyagolt centenáriumi komponistájától, Benjamin Brittentől, illetve a hatvan éve elhunyt Prokofjevtől (június 21., hat óra). S mindeközben közeledik a Fesztiválzenekar évadzáró hangversenyeinek sorozata a nagy tehetségű Danyiil Trifonovval - de erről majd a jövő héten.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.