Nyomkodni a gombokat (Roni Size)

  • Bogi + Badihali
  • 1997. szeptember 4.

Zene

Hogy az idei kölni nemzetközi popzenei vásárnak Roni Size volt az egyik ásza, az egy dolog. De mintha az egész Popkomm a drum ´n´ bass jegyében telt volna el.

A Roni Size által összehozott angliai Reprazent egyformán fedőneve egy DJ-teamnek és egy zenekarnak is. Ha a plakáton a teljes Reprazent szerepel, úgymint: R. S., DJ Krust, DJ Die, MC Dynamite, Suv, az énekesnő Onalle, két basszusgitáros és mostanában a Portishead dobosa, akkor fergeteges, élő drum ´n´ bass-koncertre számíthatunk. Ha viszont csak az első négy név van feltüntetve, akkor eltűnnek a szintik, a komputerek, a hangszerek, és csak a lemezjátszók meg a mikrofon maradnak.

A menetrend a következő: három DJ tizenöt-húsz percenként váltja egymást, egy MC pedig rádumálja, ráénekli a magáét. Roni Size alacsonyabb, hosszabb rastájú és fehér; DJ Krust magasabb, kisebbek a rastái és fekete. Ez az ellentét nem csak a külsejükben nyilvánul meg. Krust meséli: "Amikor először találkoztam Ronival, rögtön kiderült, hogy a beállítottsága egészen más, mint az enyém. Ahol én a jó oldalt kerestem, ő mindig a negatívot látta. Ma is olyanok vagyunk, mint a yin és a yang."

A harmadiknak "befogadott" DJ Die kölyökképű, rövid hajú, fehér suhanc egy gördeszkabajnok imidzsével. Egyébként tényleg az. Keverni még nem tud annyira, mint a "nevelőszülők", de felettébb jó ízléssel rendelkezik. Hogy ne boruljon az egyensúly, a rapper MC Dynamite szintén rövid hajú és persze fekete.

A körforgás egyik előnye, hogy mindig van szabad kéz sodorni. A szövegelő és az aktuális DJ ugye nem ér rá, az ő kezük állandóan foglalt, de a két cserejátékos a folyamatos bólogatás mellett még szabadon ténykedhet.

A lassító ellenére három órán keresztül nincs leállás. A programba egyszerűen nem fér be gyengébb szám, mindegyik DJ arra törekszik, hogy a legtöbbet hozza ki magából. Viszont nincs kötelező szinten tartott pörgetés. Belefér akár egy hatvan másodperces ambient-átvezetés utáni kétperces fokozatos felvezetés is.

A nemrégiben megjelent Reprazent-lemezről, a New Formsról a kritikusok azt mondják, a 21. század soulzenéje hallható rajta. A definíció azon alapul, hogy az ütemes drum ´n´ bass-számok mellett hallható pár meleg hangulatú jazzmelódia, szomorkás basszusfutam, lágy, női énekhang, egyfajta elektronikus melankólia.

De Kölnben ennek nyoma sincs. A szemünk előtt pergő képzeletbeli filmen szürke iparvárosok ködös kontúrjai rajzolódnak ki, miközben a mozizók eszeveszettül őrjöngnek a tánczajzenére. Olyan mérvű menekülés látható az arcokon, amihez képest a pogo szolid iskolabállá szelídült.

"Nekem semmi problémám nincs azzal, hogy kiszorultam a társadalomból. Boldoggá tesz, hogy bolond lehetek. Valójában mi vagyunk azok, akik a normákat felállítják" - mondja DJ Krust.

Olyan zenei felfedezőknek tartják magukat, akik éppen most kezdtek az új hangzás után kutatni. Pedig nem tegnap indultak. Size és Krust a bristoli hip-hop-színtér régi DJ-iskoláinak békés versenyein találkozott először. Számukra a hip-hop testesítette meg azt a vágyat, hogy közösen vegyenek részt valamiben, hogy tartozzanak valahová. S mivel a városban nem működtek klubok, progresszív rádióadók, underground magazinok, az egész színteret egy kis közösségnek kellett felépítenie. Az előfutárokat, mint például a legendás Wild Bunch-partikat a Massive Attackkal, azóta számos zenekar és DJ követte. Bristol mára az innovatív zene Seattle-jévé nőtte ki magát.

Size szerint az olyan kategóriákat, mint a darkstep, az intelligent drum ´n´ bass, a jump up és a többi, gyorsan el kell felejteni. Amikor az első sikerek születtek, ennek a zenének még nem volt neve.

"Ez az egész számunkra soha nem arról szól, hogy a zenét mint műfajt nézzük, hanem hogy milyen részletek vannak benne eldugva. Mi csak nyomkodjuk a gombokat, hallunk egy hangot, ami megtetszik, aztán dolgozunk rajta, például elállítjuk az equalizereket. És teszünk rá, ha az összes kontroll-lámpa pirosan világít."

Azt hiszem, Magyarországon sokan vagyunk drum ´n´ bass-kedvelők, akik az első löketet az öreg Tilos-gurutól, DJ Palotaitól kaptuk. Mesélik, hogy nemrégiben tőle szokatlanul kiborult állapotban szívta a cigit a munkahelyéül szolgáló lemezbolt előtt, mintegy sztrájkolva, amiért eladtak a fakjából két félretett bakelitet. Ne kelljen elárulni, kinek a maxijai felett sajnálkozott.

Bogi + Badihali

Reprazent feat, Roni Size, Köln, augusztus 15.

New Forms, Talkin´ Loud, 1997

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.