Gyász

Örök jégkorszak

Hó Márton (1981–2025)

Zene

„Rögtön az elején tisztázzuk a két játékkal kapcsolatban nyilván felmerülő közhelyes kételyeket: de bizony, egyértelműen jobb valódi színpadon állni, igazi hangszereken játszani, élőben gitározni vagy dobolni, és megtapasztalni, ahogy a rajongók ezrei szurkolnak nekünk. Csakhogy erre a potenciális játékosok 98 százalékának szemernyi esélye sincs” – írta tizenhat évvel ezelőtt a Magyar Narancs az akkoriban divatossá váló rocksztárszimulátorokról.

Ám a cikk szerzőjének, Hó Mártonnak (hivatalosan: Horváth Mártonnak) ekkor már voltak színpadi tapasztalatai is, és odahaza is a dalszerzést részesítette előnyben a szimulátorokkal szemben. Arra viszont biztosan nem gondolt, hogy hamarosan meg­jelenik az első albuma, amelyről csak szépeket írnak. „A lemez egy olyan világba kalauzol el minket, amit bár mindannyian ismerünk, sosem tudtunk igazán szavakba önteni” – ezt is egy kritikus írta…

Hó Marcival a 2007-es Szigeten találkoztam először – mindketten a fesztivál honlapjára készítettünk PR-cikkeket és interjúkat. Sok haverkodásra nem volt idő, rengeteg volt a munka, és egyedül az maradt meg, ahogy a fesztivál végén, távozó félben megjegyzi: „Na, én akkor most végre hazamegyek új lemezeket letölteni.” Az egy évvel későbbi Szigeten ugyanígy együtt dolgoztunk, és akkor ő éppen tagja volt a Hippikillernek. Igazi Sziget.hu-s lineup volt: Bihari Balázs frontember/főszerkesztő mellett Marci basszusgitározott, és az akkor szintén velünk dolgozó Pándi Balázs dobolt. Egy apró színpadon zenéltek, a délutáni sávban, sajnos nem nagy létszámú közönség előtt. Pándinak a koncertet követően megjegyeztem, hogy nagyon jól játszott, de ő visszautasította a dicséretet, mondván, hogy rettenetes másnapossága komoly kihatással volt a teljesítményére.

2009-ben, az akkor még „nagyonzenés” Petőfi rádiónál kezdtünk el dolgozni Marcival külsős szerzőként, illetve a fesztiválokon riporterként – ez egészen 2011-ig, a ma már sajnos fellelhetetlen mr2.hu honlap megszűnéséig tartott. Amikor az elején mindketten bementünk a mostanában bontás alatt álló Bródy Sándor utcai székházba mikrofonvizsgát tenni, akkor mesélte, hogy már nem zenél a Hippikillerrel, viszont tervez egy szólóprodukciót – többek között azzal a Horváth Kristóffal, aki szintén ott dolgozott velünk a 2007-es Szigeten. Kíváncsi voltam, hogy milyenek lesznek a dalai, és aztán amikor megjelent a Dalok a fürdőszobából című Hó Márton és a Jégkorszak-album 2011-ben, egyszerűen ledöbbentem azon, hogy Marci mennyire kiváló dalszerző és előadó. Nem mintha nem bíztam volna benne; egyszerűen csak nem számítottam rá, hogy az a srác, akit én inkább újságírói minőségében ismertem, ilyen jó dalokat is tud írni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.