Zene

Adorno talán legvitatottabb, a maga korában rengeteget taglalt, utált és dicsőített munkája először 1949-ben jelent meg németül. Vagyis hozzánk éppen 70 év késéssel érkezett. Vajon nem jóvátehetetlenül későn?

Száz éve, 1918. május 24-én mutatta be a Magyar Királyi Operaház Bartók Béla egyetlen operáját. A „grófi hidegvérű pimaszság” orvosolta a lipótvárosi polgárok és a zenei mandarinok bűnét, a zeneszerzőt pedig még a legdurvább kritikák is zseniként emlegették.

Feltúrom az egész internetet, mire megbízható infókra bukkanok a fiatal dél-koreai születésű srácról.

Így búcsúznak az évadtól Fischer Ivánék.

Jack White egészen tavalyig nem csinált olyat, hogy két egymást követő évben ne adott volna ki valamilyen lemezt.

A Kutya Vacsorájával konceptlemezt készített a szerelemről, mert megviselték sokkal ismertebb másik zenekarának politikai botrányai. Varga Liviusszal önismétlésről, „brandesedésről” és a kevésbé népszerű dalairól is beszélgettünk.

Egyszerre lehangoló és elismerésre méltó, ha valaki élete végéig azt a szerepet tolja, amelyik a hírnév közelébe röptette, hiszen ami az egyik oldalról kitartásnak tűnik, a másikról a megújulás és a további sikerek elmaradásaként csapódhat le.

Gusztáv és a tiszta szerelem, Gusztáv, a széplélek, Gusztáv, az igazi férfi… Úgy lehet, a hatvanas-hetvenes évek legendás hazai rajzfilmsorozatának epizódcímeiből, hellyel-közzel, akár össze is rakhatnánk az áprilisi Verdi-bemutató szinopszisát.

Finnország az utóbbi évtizedekben látványosan meghódította a világ koncerttermeit. Jukka-Pekka Saraste szerint ebben nekünk, a rokon népnek is szerepünk volt. Brucknerről és né­peink közös vonásairól is beszélgettünk.