Koncert

A kisnyugdíjas Jézus

Ted Neely Bulgáriában

  • Soós Tamás
  • 2018. június 3.

Zene

Egyszerre lehangoló és elismerésre méltó, ha valaki élete végéig azt a szerepet tolja, amelyik a hírnév közelébe röptette, hiszen ami az egyik oldalról kitartásnak tűnik, a másikról a megújulás és a további sikerek elmaradásaként csapódhat le.

A rock and rollban nagyot csak egyszer gurító munkásemberek sorát gyarapítja Ted Neeley is, aki 1973-ban a Deep Purple frontemberét, az eredeti LP-n éneklő Ian Gillant kiütve kapta meg a Jézus Krisztus Szupersztár mozifilm címszerepét, de még 70 fölött is Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperájával turnézik.

Amit Szófiában láttunk, meglehetősen skizofrén: egy nyugdíjas Jézus, aki sminkkel, parókával tagadná le a korát, ám megtört hangját már nem tudja, de ez egy pillanatig sem zavarja. Míg az utána jövő Jézusok rendre elsumákolják a drámai csúcspont, a Gethsemane sztratoszférában kóborló magasait, addig Neeley bátran bukik bele a kihívásba, és macskajajgatássá torzult sikolyaival mélyíti tovább az Istenben kételkedő Jézus, na meg az őt hallgató közönség fájdalmát. És bizarr módon épp a megviselt énekével aktualizálja a megváltót már annak idején is esendő embernek láttató darabot. 2018-ban szó szerint hamis a messiás, aki csak csodavárást tud kínálni a követőinek, perspektívát nem, így feleslegesnek tűnik Júdás halála is, és járható útnak a hatalommal szemben civil ellenállást sürgető Simoné. Akaratlanul is kiábrándult darab születik az öreg Neeley főszereplésével, amit a néhol meglepően kreatív, a Jézust ostromló leprások jelenetét színpadra hulló fejekkel, Júdás öngyilkosságát pedig a háttérben kaszáló óriástáncosokkal szürreálisra hangoló rendezés is aláhúz, amikor Jézus megkorbácsolása alatt az emberiség sorscsapásait sorolja holokauszttól migránsválságig, és Magyarországnak is helyet szorít a vasútállomáson rostokoló menekültek fotójával.

Amúgy egy teljesen korrekt, a korábbi feldolgozásoknál se nem jobb, se nem rosszabb Jézus Krisztus Szupersztárt kapunk, amelyben megszületnek a hidegrázós csúcspontok (a főpapok dörgő baritonja, Mária Magdolna visszafojtott szenvedélye, Júdás zilált dühe és feledhetetlen magánszáma a fináléban), és ami félszáz év alatt mit sem kopott svunggal emlékeztet rá, mitől is volt annyira briliáns Webberék szatirikus humorú, a személyikultusz-építésnek és a felfelé nyaló, de lefelé rúgó reálpolitikusoknak is odaszúró musicalje.

Nemzeti Kultúrpalota, Szófia, április 6.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.