Puccini Bohémélet

  • - káté -
  • 2013. február 10.

Zene

Puccini Bohémélet című operája több mint kilencven év után tavaly került először a Salzburgi Ünnepi Játékok műsorára, mert mindaddig méltatlannak minősült egy művészi értelemben avantgárd fesztivál esztétikai igényeihez.

Már a helyszínen is világos volt, hogy a darab új dimenziót és impozáns formátumot nyert a Grosses Festspielhaus hatalmas színpadán, de megőrizte kivételes intimitását is. A videofelvételen - a világ legjobb operaközvetítője, Brian Large jóvoltából - a kettő tökéletes egyensúlyba kerül. A rendező, Damiano Michieletto a jelenbe helyezi a cselekményt, az intézményes kultúrán kívül létező - független - ifjú művészek nonkonformizmusa képez kontrasztot a polgári jóléttel, a külvárosi lakókocsibüfé a plázavilággal, a rendetlen albérlet a színpadot betöltő párizsi várostérképre nyíló monumentális ablakkal, amelynek bepárásodott üvegére egy transzcendens kéz írja ki a spirituális áldozat, Mimi nevét. A szimbolikus nagyforma kokettál az új kontextusba természetesen illő apró részletekkel, például azzal, hogy a hősnő nem a mécsvilágot, hanem a cigarettáját meggyújtani téved be a szomszédba. Anna Netrebko lángoló szopránja egy magányos élet elhamvadását jeleníti meg, a legcsekélyebb szentimentalizmus nélkül: ez a Mimi a reménytelen, nagy szerelmébe hal bele. Piotr Beczala a felvétel napján jó diszpozícióban énekli Rodolfót, a lelkesültség pillanataiban őszinte, de állandó érzelemre éretlen költőt. A nonkonform, "önmagát kereső" fiatal művész és a földön járó hímzőlány csak a szerelmi kettősökben illik össze. Az élet viszont nem csupa duett. Ezt a banális, de egyáltalán nem giccses igazságot ritkán hallott dús, szimfonikus zenekari hangzásokkal festik alá Daniele Gatti vezényletével a Bécsi Szimfonikusok. Nichts besonderes, mondta a fülem hallatára egy néző a tomboló salzburgi nézőtéren. Megnyugtató, ha az opera ilyen természetes, hétköznapi dolog tud lenni a mai világban.

Deutsche Grammophon, Universal, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.