Mogwai: A Wrenched Virile Lore

  • - minek -
  • 2013. február 10.

Zene

A legendás skót poszt-rock formáció nem először engedi át zenéit - mintegy nyersanyag gyanánt - a remixelők kénye-kedvére.

Az 1998-as Kicking A Dead Pigen például Max Tundra vagy Kid Loco, az utóbbi kiadásokon hozzácsapott zseniális Fear Satan EP-n pedig Kevin Shields és Mike Paradinas (alias m-ziq) tették hozzá a magukét.

A frissebb keletű remixalbum a majdnem tökéletesen anagrammatikus A Wrenched Virile Lore címet viseli, és a Hardcore Never Dies But You Will című 2011-es lemez dalait teszi ki jeles reciklálók igencsak figyelemre méltó rohamának. Szerencsére a sokfelől érkező, megannyi eltérő zenekészítői filozófia szerint dolgozó alkotók remixei valahogy mégiscsak egyetlen jól megfogható és egyenes ívű láncolatba rendeződnek. A zömmel középtempós zenefolyam néha lelassul, máskor meg éppen bevadul - mint például Klad Hest kissé beteg Rano Pano-átértelmezésében, vagy a Soft Moon ötlettelien zajos, gitárzengetős San Pedro-átdolgozásában. S bár minden verzió nem lehet egyformán kiemelkedő, az IDM/ambientes Cylob, Tim Hecker vagy éppen a kraut- illetve szintipop-beütésű pszichedelikus diszkóban utazó Xander Harris változatai is rendben vannak. Ráadásul ez esetben is a keret, azaz a nyitó- és a zárószám a kulcs. Márpedig az ex-Godflesh-tag Justin K. Broadrick szinte csilingelős dreampopot varázsol a George Square Thatcher Death Partyból, zárásként pedig egykori zenésztársa, Robert Hampson rögtön két szám darabjait hegeszti össze La Mort Blanche néven - egy majd negyedóráig hömpölygő ambient zenei trip keretében.

Rock Action/Neon Music, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.