Rövidfilm - Légy résen - Kenyeres Bálint: A repülés története

  • - ts -
  • 2009. május 21.

Zene

Valami olyasmit írtunk négy éve a szerző Before Dawn című, dúsan díjazott korábbi kisfilmjéről, hogy egy mívesen megmunkált doboz, amibe azt raksz, amit akarsz. Éppenséggel volt tehát időnk azon gondolkodni, hogy most akkor ki kivel is van. Beülök a moziba, és azt mondom, hogy "na, film, lássuk, mit kezdesz velem"? Vagy inkább úgy, hogy beülök a moziba, jön a film, s azt mondja: "szépfiú, csinálj velem, amit akarsz"?

Valami olyasmit írtunk négy éve a szerző Before Dawn című, dúsan díjazott korábbi kisfilmjéről, hogy egy mívesen megmunkált doboz, amibe azt raksz, amit akarsz. Éppenséggel volt tehát időnk azon gondolkodni, hogy most akkor ki kivel is van. Beülök a moziba, és azt mondom, hogy "na, film, lássuk, mit kezdesz velem"? Vagy inkább úgy, hogy beülök a moziba, jön a film, s azt mondja: "szépfiú, csinálj velem, amit akarsz"?

Már épp eldöntöttük volna, amikor újra jön Kenyeres Bálint egy rövidfilmmel, s az újra csak egy mívesen megformált doboz. Ám ezúttal telepakolva, mint a déli busz. Õ nyilván arra jutott, hogy mégiscsak úgy lehet a rendjén, ha maga mondja meg a frankót.

Ettől aztán teljesen elbizonytalanodtunk, bár nekünk megvan az az előnyünk, hogy akárhányszor négy évig töprenghetünk.

Új doboza mindenesetre úgy fest, hogy szép napos idő van, bár kicsit szeles Normandia partjainál, partra szállni még korai lenne, hisz most éljük az aviatika hajnalát, amit a népes szereplőgárda alkalomhoz illő viselete is igazolni látszik. Az ezen a kétségkívül romantikus vidéken összegyűlteknek megvan a maguk baja, s nagyon el vannak vele foglalva. Tán túlságosan is. Az egész film egy laza negyedóra, nem mondhatjuk el, miben gyötrik magukat, ám elfoglaltságuk (amit ki-ki a maga módján teljesít) kétségkívül fontosnak, sőt életbevágónak látszik: élet és egzisztencia múlhat rajta. Csakhogy mindeközben történik valami egyéb, valami komolyabb léptékű is, amit nem vesznek észre a szereplők - mi, nézők annál inkább. S van még valaki, az elég érzékeny, a jelölt, aki magától látja meg a tutit, s mintegy minket is elvezet hozzá, s voltaképpen mutatná ő a napi kényszert balgán élet-halál kérdésnek tekintő siserahadnak is, de nincsenek hozzá(juk) szavai. De hiszen a kozmikusra nincsenek is szavak, azt vagy meglátod, ha fordítasz rá kellő energiát, s nem vakít el a túlélés percenkénti csalárd kényszere, vagy megmutatja valaki (ha ilyen mázlink van, mint most).

Az a lényeg, hogy résen kell lenni, mert bármelyik pillanatban ott állhatsz, szemben a végtelennel. Szerintem ez a pillanat Kenyeres Bálint valamelyik következő filmjében jön el.

A Fórum Hungary bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."