Lemez

Seong-Jin Cho: The Wanderer

  • - csk -
  • 2020. július 18.

Zene

Az utóbbi évtizedekben Dél-Korea a klasszikus zenei tehetségek különlegesen bőséges lelőhelyének bizonyult. Sok nagyszerű előadó származik onnan, köztük jobbnál jobb zongoraművészek is. Az elterjedt, ám hamis általánosítás szerint a dél-koreai zongoristák, akik a legkülönfélébb nemzetközi versenyeken diadalmaskodva kezdik meg fényes pályájukat, többnyire gépiesen játszó, lélektelen virtuózok. Jó néhányan cáfolják e sztereotípiát, például a huszonhat éves Szong Dzsin Cso is. Ő a 2015-ös varsói Nemzetközi Chopin Verseny győztese, és már a tavaly megjelent Mozart-lemezével is elkápráztatta a közönséget kristályosan csengő és fényt árasztó hangjával, rugalmas ritmikájával, kecsesen tagolt dallamaival és árnyalt dinamikájával, tolmácsolásainak költőiségével.

Ezek az erényei most sem hagyják cserben, amikor új lemezén a zenetörténet három kivételes súlyú kulcsművét szólaltatja meg. Schubert Wanderer-fantáziáját, Berg op. 1-es Szonátáját és Liszt h-moll szonátáját közös nevezőre hozza, hogy mindhárom alkotás korszakhatárt jelöl ki: Schuberté a klasszikát köti össze a romantikával, Liszté és Bergé a romantikát a modernséggel, ráadásul mindhárom a zenei folyamatok sűrítésének, összefogásának kivételes mesterműve. Nagyon jól illenek egymáshoz, és nagyon jól illik a művek nagyságrendjéhez a kiérlelt, mély, gazdag előadás, a karakterek sokféleségén is átsütő egységes szemlélettel, a fogalmazás koncentráltságával és a kifejezésmód erejével. Szong Dzsin Cso világklasszis virtuóz – muzsikálását hallgatva magától értődőnek érezzük a hangszeres perfekciót, és figyelmünk inkább az előadásmód szuggesztivitására és poézisére irányul: az interpretáció nagyságrendjére, amely méltó a szerzőkhöz és műveikhez egyaránt.

Deutsche Grammophon, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.