mi a kotta?

A legostobább isten

  • mi a kotta
  • 2020. július 18.

Zene

„Mily elviselhetetlenné válnak ezek a sisakos, állatbőrbe bújt emberek a negyedik estére… Képzeljék el: soha nem jelennek meg átkozott vezérmotívumuk kísérete nélkül; némelyik még el is énekli azt! Ez annak az embernek az enyhén tébolyult állapotára emlékeztet, aki névjegykártyáját átnyújtva, annak tartalmát lírai deklamáció formájában hozza tudtunkra! Az efféle megduplázott hatáskeltés végtelenül idegtépő; és mivé lesz az a pszichológiai szerep, amely a zenekarnak jutott, hogy a négy este során megszámlálhatatlan kommentárt erőszakoljon ránk a történethez kapcsolódóan, amelynek középpontjában az elveszett és megtalált, afféle gyermeki körjátékokhoz hasonlóan kézről kézre járó gyűrű áll? Nem beszélve arról, ahogy a zenekar nyögvenyelősen igyekszik aláfesteni Wotan értetlenségét is minden őt körülvevő dologgal kapcsolatban! Mert ez a főisten a legostobább az istenek között. Azzal tölti az idejét, hogy szakadatlanul egy olyan történetet meséltet magának, melyet a Nibelung-üzemekben poshadó legfogyatékosabb törpe is megértene; ő azonban mást se csinál, csak a dárdáját lengeti, lángokat lobbant, vagy helyrehozhatatlan baklövéseket követ el, amelyek újra és újra kérdésessé tesznek mindent!”

Mit szépítsük, ily gunyorosan írt Wagner Ring-tetralógiájáról 1903-as kritikájában Claude Debussy, ám bennünket ez a mégoly lesújtó vélemény sem tántoríthat el a „vén Klingsor” zenedrámáitól. Annál is kevésbé, hiszen a hétvégén tovább élvezhetjük a netre áttelepített Budapesti Wagner-napok programját: pénteken hattól A walkür, szombaton ugyanez órától a Siegfried, majd vasárnap Az istenek alkonya felvételének örülve. A Müpa honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján e három estén a 2015-ös és a 2016-os sorozatok emlékét éldelhetjük majd, többek között olyan operaművészeket találva A Nibelung gyűrűje főszerepeiben, mint Waltraud Meier, Irene Theorin, Anja Kampe, Kurt Rydl vagy épp az élete egyik utolsó előadásán Siegmundként a pesti közönség elé lépett Johan Botha. És mert Wagnerből a sok sem elég, így szerdán hattól A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as előadása vár reánk: James Rutherfordnak a szokottnál fiatalosabb Hans Sachs-alakításával, valamint Bo Skovhus tenyeret viszkettetően frenetikus Sixtus Beckmesserével.

Mindemellett péntek hat órától vasárnap éjfélig a Wagnerről oly fanyarul nyilatkozó Debussy egyetlen befejezett operájához, a csodálatos Pelléas és Mélisande-hoz is szerencsénk lehet, hála a Zürichi Operaház konzervközvetítésének (opernhaus.ch). A Dmitrij Csernyakov rendezésében és Corinne Winters (képünkön) női főszereplésével elénk kínálkozó remekmű pedig diadalmasan fölmutatja majd a dialektika hatalmát: ezúttal éppenséggel a programszerű Wagner-kicsinylés és az eltörölhetetlen wagneri hatás kettőssége révén.

Egyebekben váltig bizakodjunk, hiszen most már nemcsak a Fesztiválzenekar, de az Óbudai Danubia Zenekar is szerenádozik! A szentendrei #KULTSZERENÁD-sorozat koncertjeit szombatonként tartják, persze korántsem csupán a helybeliek, de az együttes Facebook-követői számára is.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.