mi a kotta?

A legostobább isten

  • mi a kotta
  • 2020. július 18.

Zene

„Mily elviselhetetlenné válnak ezek a sisakos, állatbőrbe bújt emberek a negyedik estére… Képzeljék el: soha nem jelennek meg átkozott vezérmotívumuk kísérete nélkül; némelyik még el is énekli azt! Ez annak az embernek az enyhén tébolyult állapotára emlékeztet, aki névjegykártyáját átnyújtva, annak tartalmát lírai deklamáció formájában hozza tudtunkra! Az efféle megduplázott hatáskeltés végtelenül idegtépő; és mivé lesz az a pszichológiai szerep, amely a zenekarnak jutott, hogy a négy este során megszámlálhatatlan kommentárt erőszakoljon ránk a történethez kapcsolódóan, amelynek középpontjában az elveszett és megtalált, afféle gyermeki körjátékokhoz hasonlóan kézről kézre járó gyűrű áll? Nem beszélve arról, ahogy a zenekar nyögvenyelősen igyekszik aláfesteni Wotan értetlenségét is minden őt körülvevő dologgal kapcsolatban! Mert ez a főisten a legostobább az istenek között. Azzal tölti az idejét, hogy szakadatlanul egy olyan történetet meséltet magának, melyet a Nibelung-üzemekben poshadó legfogyatékosabb törpe is megértene; ő azonban mást se csinál, csak a dárdáját lengeti, lángokat lobbant, vagy helyrehozhatatlan baklövéseket követ el, amelyek újra és újra kérdésessé tesznek mindent!”

Mit szépítsük, ily gunyorosan írt Wagner Ring-tetralógiájáról 1903-as kritikájában Claude Debussy, ám bennünket ez a mégoly lesújtó vélemény sem tántoríthat el a „vén Klingsor” zenedrámáitól. Annál is kevésbé, hiszen a hétvégén tovább élvezhetjük a netre áttelepített Budapesti Wagner-napok programját: pénteken hattól A walkür, szombaton ugyanez órától a Siegfried, majd vasárnap Az istenek alkonya felvételének örülve. A Müpa honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján e három estén a 2015-ös és a 2016-os sorozatok emlékét éldelhetjük majd, többek között olyan operaművészeket találva A Nibelung gyűrűje főszerepeiben, mint Waltraud Meier, Irene Theorin, Anja Kampe, Kurt Rydl vagy épp az élete egyik utolsó előadásán Siegmundként a pesti közönség elé lépett Johan Botha. És mert Wagnerből a sok sem elég, így szerdán hattól A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as előadása vár reánk: James Rutherfordnak a szokottnál fiatalosabb Hans Sachs-alakításával, valamint Bo Skovhus tenyeret viszkettetően frenetikus Sixtus Beckmesserével.

Mindemellett péntek hat órától vasárnap éjfélig a Wagnerről oly fanyarul nyilatkozó Debussy egyetlen befejezett operájához, a csodálatos Pelléas és Mélisande-hoz is szerencsénk lehet, hála a Zürichi Operaház konzervközvetítésének (opernhaus.ch). A Dmitrij Csernyakov rendezésében és Corinne Winters (képünkön) női főszereplésével elénk kínálkozó remekmű pedig diadalmasan fölmutatja majd a dialektika hatalmát: ezúttal éppenséggel a programszerű Wagner-kicsinylés és az eltörölhetetlen wagneri hatás kettőssége révén.

Egyebekben váltig bizakodjunk, hiszen most már nemcsak a Fesztiválzenekar, de az Óbudai Danubia Zenekar is szerenádozik! A szentendrei #KULTSZERENÁD-sorozat koncertjeit szombatonként tartják, persze korántsem csupán a helybeliek, de az együttes Facebook-követői számára is.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.