mi a kotta?

A legostobább isten

  • mi a kotta
  • 2020. július 18.

Zene

„Mily elviselhetetlenné válnak ezek a sisakos, állatbőrbe bújt emberek a negyedik estére… Képzeljék el: soha nem jelennek meg átkozott vezérmotívumuk kísérete nélkül; némelyik még el is énekli azt! Ez annak az embernek az enyhén tébolyult állapotára emlékeztet, aki névjegykártyáját átnyújtva, annak tartalmát lírai deklamáció formájában hozza tudtunkra! Az efféle megduplázott hatáskeltés végtelenül idegtépő; és mivé lesz az a pszichológiai szerep, amely a zenekarnak jutott, hogy a négy este során megszámlálhatatlan kommentárt erőszakoljon ránk a történethez kapcsolódóan, amelynek középpontjában az elveszett és megtalált, afféle gyermeki körjátékokhoz hasonlóan kézről kézre járó gyűrű áll? Nem beszélve arról, ahogy a zenekar nyögvenyelősen igyekszik aláfesteni Wotan értetlenségét is minden őt körülvevő dologgal kapcsolatban! Mert ez a főisten a legostobább az istenek között. Azzal tölti az idejét, hogy szakadatlanul egy olyan történetet meséltet magának, melyet a Nibelung-üzemekben poshadó legfogyatékosabb törpe is megértene; ő azonban mást se csinál, csak a dárdáját lengeti, lángokat lobbant, vagy helyrehozhatatlan baklövéseket követ el, amelyek újra és újra kérdésessé tesznek mindent!”

Mit szépítsük, ily gunyorosan írt Wagner Ring-tetralógiájáról 1903-as kritikájában Claude Debussy, ám bennünket ez a mégoly lesújtó vélemény sem tántoríthat el a „vén Klingsor” zenedrámáitól. Annál is kevésbé, hiszen a hétvégén tovább élvezhetjük a netre áttelepített Budapesti Wagner-napok programját: pénteken hattól A walkür, szombaton ugyanez órától a Siegfried, majd vasárnap Az istenek alkonya felvételének örülve. A Müpa honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján e három estén a 2015-ös és a 2016-os sorozatok emlékét éldelhetjük majd, többek között olyan operaművészeket találva A Nibelung gyűrűje főszerepeiben, mint Waltraud Meier, Irene Theorin, Anja Kampe, Kurt Rydl vagy épp az élete egyik utolsó előadásán Siegmundként a pesti közönség elé lépett Johan Botha. És mert Wagnerből a sok sem elég, így szerdán hattól A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as előadása vár reánk: James Rutherfordnak a szokottnál fiatalosabb Hans Sachs-alakításával, valamint Bo Skovhus tenyeret viszkettetően frenetikus Sixtus Beckmesserével.

Mindemellett péntek hat órától vasárnap éjfélig a Wagnerről oly fanyarul nyilatkozó Debussy egyetlen befejezett operájához, a csodálatos Pelléas és Mélisande-hoz is szerencsénk lehet, hála a Zürichi Operaház konzervközvetítésének (opernhaus.ch). A Dmitrij Csernyakov rendezésében és Corinne Winters (képünkön) női főszereplésével elénk kínálkozó remekmű pedig diadalmasan fölmutatja majd a dialektika hatalmát: ezúttal éppenséggel a programszerű Wagner-kicsinylés és az eltörölhetetlen wagneri hatás kettőssége révén.

Egyebekben váltig bizakodjunk, hiszen most már nemcsak a Fesztiválzenekar, de az Óbudai Danubia Zenekar is szerenádozik! A szentendrei #KULTSZERENÁD-sorozat koncertjeit szombatonként tartják, persze korántsem csupán a helybeliek, de az együttes Facebook-követői számára is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.