Huszonegy szám 53 percben – turné helyett új lemezt adott ki a Galaxisok

Zene

Ami megszületik, szinte kivétel nélkül rákerül a lemezünkre – mondja új albumukról Szabó Benedek, a Galaxisok énekes-dalszerzője.

A Galaxisok ötödik lemeze idén januárban jelent meg, országos turnéját elsöpörte a járvány, de a zenekar nemrég rekordgyorsasággal kiadta hatodik albumát is, a Történetek mások életéből ráadásul dupla lett. Okokról és motivációkról beszélgettünk a frontemberrel. Ajánló a friss Magyar Narancsban megjelent interjúból!

Magyar Narancs: Nem tartasz attól, hogy mivel az ötödik lemez turnéja teljesen elmaradt, az így el fog sikkadni?

Szabó Benedek: Nem, mivel nekem és a zenekar többi tagjának is az a tervünk, hogy amint újra normálisan lehet koncertezni, az ötödik és a hatodik lemez anyagára épülő programmal lépünk majd fel. Persze ez azzal jár, hogy a korábbi albumok dalai hamarabb kipörögnek, de idővel egyébként is így lett volna. Szemezgetni azért fogunk belőlük is, viszont nagyon szeretném elkerülni, hogy a Galaxisok is olyan zenekarrá váljon – sok példát tudnék mondani erre –, amelyet csak a régi slágerei miatt jön el megnézni a közönsége. Még akkor is feltett szándékom ez, ha alighanem jó pár ember lemorzsolódását fogja okozni. (...)

false

 

Németh Dániel

MN: Van olyan ötlet, amit kiszórtál, vagy úgy voltál vele, hogy ezúttal hadd menjen minden, ami csak eszedbe jut?

SZB: Ránk amúgy is jellemző, hogy nem igazán vannak B oldalas, kimaradó dalaink: ami megszületik, az szinte kivétel nélkül rákerül a lemezre. Egy-két ötletet leszámítva ezúttal is így volt, egyedül egy punkosabb és egy elektropopos számot hagytunk le végül – az utóbbit kicsit azért is, hogy ha valaha lesz még Galaxisok-album, lehessen rajta valami olyan is, ami még nem volt. Egyébként annak ellenére, hogy 21 szám tényleg rengeteg, a színvonalat meglepően egyenletesnek érzem. De ha valamit szeretek a saját munkásságomban, az pont az, hogy merek hibázni. Vannak olyan szerzők, akik jóval egyenletesebb és stabilabb szintet hoznak, mivel nem adnak ki olyan dalt, ami 50-50 százalék, hogy működni fog-e, vagy sem. Engem ez sosem érdekelt, a Történetek mások életéből a kicsúcsosodása ennek a filozófiának. (...)

MN: A 21 dal között vannak olyanok, amelyeket biztosan nem játszotok élőben?

SZB: Ezt majd az idő eldönti, de számomra is elég meglepő módon úgy érzem, hogy a legtöbb működhet a színpadon is. Az instrumentális átvezetők nyilván kivételek, ahogy az olyan rövid közjátékok is, mint a Moszkva vagy a Rosszul lett egy úr, bár még ebben sem vagyok teljesen biztos. Az összes többit simán lehet, hogy stabilan műsoron tartjuk majd. A teljes játékidő a 21 szám ellenére is csak 53 perc, tehát ha egy átlagos klubkoncert 80–90 perces hosszát vesszük alapul, bőven beleférhet.

Ha szeretné elolvasni az interjút teljes terjedelmében, akkor vásárolja meg a friss Magyar Narancsot vagy fizessen elő rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.