Szájról szájra - Loreena McKennit: Live in Paris and Toronto

  • Nagy Elisabeth
  • 1999. november 25.

Zene

Loreena McKennitt: Live in Paris and Toronto

Lemez

A folk- és a középkori zene határán otthonos Loreena McKennitt Erzsébet kori kosztümben ülve zongorája előtt. Lobogó vörös haja szemet szúrhat messziről, de inkább misztikus dalaival, angyali hangjával köti le a hallgatót. Kilencen veszik körül a párizsi Salle Pleyel, majd a torontói Massey Hall színpadán - Loreena a The Book of Secrets című albumával indult e turnéra 1998-ban.

Máskor egyedül jár. Pihenésképp biciklire ül, és bejárja Kínát. Stúdiójában ott sorakoznak az utak során összegyűjtött hangszerek - Londonban szitárt talált, Isztambulban kanoont, a lantját Marokkóban, a dobját Rómában kaparintotta meg. Loreena életműve: utazásainak, irodalmi és zenei kutatásainak a naplója. Ilyenkor megelevenednek élményei, a városok színe és szaga, az utcák hangjai. Az utazókkal (Marco Polo) és költőkkel (W. B. Yeats, Alfred Noyes, Dante, Alfred Lord Tennyson) való találkozásainak élményei. Loreena "eklektikus kelta zenének" nevezi ezt a muzsikát, melybe éppúgy belefér a kelta hárfa, mint az andalúziai lant vagy az arab dob.

*

Loreena a kanadai Manitoba tartomány prérijén született. A winnipegi egyetemen állatorvosnak tanult, akkoriban Simon & Garfunkelt, Joni Mitchellt, Leonard Cohent hallgatott. Jártak oda többen Írországból is, az egyetem zenei klubjában így találkozott először a kelta zenével. Ez az élmény ki is billentette a helyéről: az egyetemet félbehagyva zongora- és énektanulmányokba kezdett. 1978 körül találkozott Alan Stivell A kelta hárfa reneszánsza című felvételével, az ösztökélte első írországi útjára.

Aztán kézbe vette a Hogyan készítem és adom el saját lemezemet? című tanácsadót, a szüleitől kölcsönkért tízezer dollárt, és 1985-ben felvette Elemental című albumát. Utcazenészként összehozta a kenyérre valót, közben bújta a könyveit, és a talpa alá gyűrte a keleti kultúrát. Az Elementalt a ´92-es Visit követte, majd két év múltán a The Mask and the Mirror. Akkor Marokkót járta, és éppen ramadánkor látogatott meg egy éjjeli piacot - nehéz elképzelni a Marrakesh Night Marketnél hitelesebb beszámolót. A Book of Secrets album újabb két évet igényelt: előbb Olaszországot vette be, majd a transzszibériai vasúttal átszelte Ázsiát, megízlelve a szufi zenét (Night Ride Across the Caucaus).

*

"Míg a stúdióban szisztematikusan dolgozunk, egy koncertfelvétel inkább a színházhoz hasonlatos - így Loreena. Megtanulod a szöveged, félreteszed a könyvet, és a színpadon úgy érzed, elvarázsoltak." - Ennek a dupla koncertalbumnak nem voltak utómunkálatai, pontosan azt hallani, mint Párizsban és Torontóban. Mikrofonokat helyeztek az ülések alá, úgy készült a felvétel. Mintha most hallanánk először Loreenát, olyan erős a hatás.

Loreena első lemeze attól lett sikeres, hogy szájról szájra terjedt a hír. Barátok és szerelmesek ajándékozták egymásnak, személyes élményhez kötődik a beavatás. Loreena azóta is távolságtartó a piaccal. Önmagát menedzseli, és maga irányítja kiadóját. Ezt a CD-t eredetileg csak a Quinlan Road katalógusából lehetett megrendelni, de annyian keresték, hogy el kellett látni a boltokat. S szólt emellett még, sajnos, egy másik érv. Loreena élettársa, annak öccse és barátja halálos balesetet szenvedett egy vitorlással a The Book of Secrets felvétele alatt. Loreena úgy vélte, kedvezőbb feltételek esetén megmenthették volna az életüket. A biztonsági tényezők propagálására így létrehozott egy alapítványt, minden lemez után tíz dollár oda kerül. Kéretik továbbadni, terjedjen csak e hír.

Nagy Elisabeth

Quinlan Road/MCD, 1999

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.