mi a kotta?

Szegény Tamás fázik

  • mi a kotta
  • 2016. február 29.

Zene

„Fújj, szél, szakadj meg, fújj, dühöngj! Vihar, / Felhő, omoljatok le, míg a tornyot / S a szélvitorlát elsüllyesztitek! / Ti gondolatnál gyorsabb kéntüzek, / Kengyelfutói a tölgyhasgató / Mennykőnek, hamvaszszátok el / Ez ősz fejet! Világot rengető / Villám, döngesd laposra e kemény, / Kerek világot! Rombold el a / Természet műhelyét s egyszerre fojts meg / Minden csirát, miből a háladatlan / Ember keletkezik!” A zavarodott Lear király parttalan dühe, mely a magyar olvasó és néző számára a keserű látomásokban oly meggyőző Vörösmarty Mihály tolmácsolásában vált rég ismerőssé, most egy opera beharangozójaképp szerepel ajánlónkban. Szombaton ugyanis Lear királyt játszik az operaház: az idén 80 esztendős Aribert Reimann nevezetes operáját, melyet eredetileg Dietrich Fischer-Dieskau számára komponált. Az 1978-as müncheni ősbemutatót a csodálatos Jean-Pierre Ponnelle és csapata állította színpadra, s e legendás, érzéki szépségű előadást (képünkön) próbálja most rekonstruálni Anger Ferenc, míg a karmester Stefan Soltész, a címszereplő pedig az izlandi hős(bassz)bariton, Tómas Tómasson lesz (operaház, január 30., hét óra).

Az Opera egyebekben sem lazsál ezen a hétvégén, hiszen vasárnap már Edita Gruberová tart majd dalestet a poszt-ponnelle-i bemutató nyomában (operaház, január 31., fél nyolc). Azonban erről a roppant változatos programú, Rimszkij-Korszakov, Mahler és Dvořák dalaival egyként ékes koncertről s az immár a hetvenedik életévébe lépett, bámulatos pozsonyi csalogányról hosszabban nem szólhatunk, olyannyira túlzsúfolt muzsikával ez a hétvége. Mindenekelőtt a vasárnap, hiszen Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar újabb maratont szervez számunkra, ezúttal nem egy, hanem két zeneszerző, Mendelssohn és Schumann művei­ből válogatva (Nemzeti Hangversenyterem és Fesztivál Színház, január 31., fél tizenegytől). Ezen a koncertmaratonon föllép majd többek közt Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás, José Gallardo és Anna Lucia Richter, a Pannon Filharmonikusok és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai, s természetesen a napot Fischer Ivánék fogják megkoronázni: este kilenctől, korántsem meglepő módon, Mendelssohn Szent­ivánéji álmával.

A maraton fáradhatatlan résztvevői közül többen már pénteken is koncertezni fognak. Így tesz majd például Várjon Dénes, aki vasárnap Simon Izabella társaságában játssza Mendelssohn darabjait, két nappal korábban pedig szólókoncertet ad A Zongora sorozat esedékes estjén: Haydn, Schumann, Janáček és Chopin műveit elővezetve (Zeneakadémia, január 29., fél nyolc). Míg ugyanekkor (és azután egy nappal később Pécsett is) a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Rahmanyinov – nyitószakaszáról oly híres és népszerű – 3. zongoraversenyét és Beethoven II. szimfóniáját ígéri számunkra: a karmesteri dobogón Kocsis Zoltánnal, a zongoránál pedig az ifjú, de máris minden jelentős nemzetközi versenyen diadalmaskodott japán művésznővel, Hisako Kawamurával (Nemzeti Hangversenyterem, január 29., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.