mi a kotta?

Szegény Tamás fázik

  • mi a kotta
  • 2016. február 29.

Zene

„Fújj, szél, szakadj meg, fújj, dühöngj! Vihar, / Felhő, omoljatok le, míg a tornyot / S a szélvitorlát elsüllyesztitek! / Ti gondolatnál gyorsabb kéntüzek, / Kengyelfutói a tölgyhasgató / Mennykőnek, hamvaszszátok el / Ez ősz fejet! Világot rengető / Villám, döngesd laposra e kemény, / Kerek világot! Rombold el a / Természet műhelyét s egyszerre fojts meg / Minden csirát, miből a háladatlan / Ember keletkezik!” A zavarodott Lear király parttalan dühe, mely a magyar olvasó és néző számára a keserű látomásokban oly meggyőző Vörösmarty Mihály tolmácsolásában vált rég ismerőssé, most egy opera beharangozójaképp szerepel ajánlónkban. Szombaton ugyanis Lear királyt játszik az operaház: az idén 80 esztendős Aribert Reimann nevezetes operáját, melyet eredetileg Dietrich Fischer-Dieskau számára komponált. Az 1978-as müncheni ősbemutatót a csodálatos Jean-Pierre Ponnelle és csapata állította színpadra, s e legendás, érzéki szépségű előadást (képünkön) próbálja most rekonstruálni Anger Ferenc, míg a karmester Stefan Soltész, a címszereplő pedig az izlandi hős(bassz)bariton, Tómas Tómasson lesz (operaház, január 30., hét óra).

Az Opera egyebekben sem lazsál ezen a hétvégén, hiszen vasárnap már Edita Gruberová tart majd dalestet a poszt-ponnelle-i bemutató nyomában (operaház, január 31., fél nyolc). Azonban erről a roppant változatos programú, Rimszkij-Korszakov, Mahler és Dvořák dalaival egyként ékes koncertről s az immár a hetvenedik életévébe lépett, bámulatos pozsonyi csalogányról hosszabban nem szólhatunk, olyannyira túlzsúfolt muzsikával ez a hétvége. Mindenekelőtt a vasárnap, hiszen Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar újabb maratont szervez számunkra, ezúttal nem egy, hanem két zeneszerző, Mendelssohn és Schumann művei­ből válogatva (Nemzeti Hangversenyterem és Fesztivál Színház, január 31., fél tizenegytől). Ezen a koncertmaratonon föllép majd többek közt Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás, José Gallardo és Anna Lucia Richter, a Pannon Filharmonikusok és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai, s természetesen a napot Fischer Ivánék fogják megkoronázni: este kilenctől, korántsem meglepő módon, Mendelssohn Szent­ivánéji álmával.

A maraton fáradhatatlan résztvevői közül többen már pénteken is koncertezni fognak. Így tesz majd például Várjon Dénes, aki vasárnap Simon Izabella társaságában játssza Mendelssohn darabjait, két nappal korábban pedig szólókoncertet ad A Zongora sorozat esedékes estjén: Haydn, Schumann, Janáček és Chopin műveit elővezetve (Zeneakadémia, január 29., fél nyolc). Míg ugyanekkor (és azután egy nappal később Pécsett is) a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Rahmanyinov – nyitószakaszáról oly híres és népszerű – 3. zongoraversenyét és Beethoven II. szimfóniáját ígéri számunkra: a karmesteri dobogón Kocsis Zoltánnal, a zongoránál pedig az ifjú, de máris minden jelentős nemzetközi versenyen diadalmaskodott japán művésznővel, Hisako Kawamurával (Nemzeti Hangversenyterem, január 29., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.