mi a kotta?

Szegény Tamás fázik

  • mi a kotta
  • 2016. február 29.

Zene

„Fújj, szél, szakadj meg, fújj, dühöngj! Vihar, / Felhő, omoljatok le, míg a tornyot / S a szélvitorlát elsüllyesztitek! / Ti gondolatnál gyorsabb kéntüzek, / Kengyelfutói a tölgyhasgató / Mennykőnek, hamvaszszátok el / Ez ősz fejet! Világot rengető / Villám, döngesd laposra e kemény, / Kerek világot! Rombold el a / Természet műhelyét s egyszerre fojts meg / Minden csirát, miből a háladatlan / Ember keletkezik!” A zavarodott Lear király parttalan dühe, mely a magyar olvasó és néző számára a keserű látomásokban oly meggyőző Vörösmarty Mihály tolmácsolásában vált rég ismerőssé, most egy opera beharangozójaképp szerepel ajánlónkban. Szombaton ugyanis Lear királyt játszik az operaház: az idén 80 esztendős Aribert Reimann nevezetes operáját, melyet eredetileg Dietrich Fischer-Dieskau számára komponált. Az 1978-as müncheni ősbemutatót a csodálatos Jean-Pierre Ponnelle és csapata állította színpadra, s e legendás, érzéki szépségű előadást (képünkön) próbálja most rekonstruálni Anger Ferenc, míg a karmester Stefan Soltész, a címszereplő pedig az izlandi hős(bassz)bariton, Tómas Tómasson lesz (operaház, január 30., hét óra).

Az Opera egyebekben sem lazsál ezen a hétvégén, hiszen vasárnap már Edita Gruberová tart majd dalestet a poszt-ponnelle-i bemutató nyomában (operaház, január 31., fél nyolc). Azonban erről a roppant változatos programú, Rimszkij-Korszakov, Mahler és Dvořák dalaival egyként ékes koncertről s az immár a hetvenedik életévébe lépett, bámulatos pozsonyi csalogányról hosszabban nem szólhatunk, olyannyira túlzsúfolt muzsikával ez a hétvége. Mindenekelőtt a vasárnap, hiszen Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar újabb maratont szervez számunkra, ezúttal nem egy, hanem két zeneszerző, Mendelssohn és Schumann művei­ből válogatva (Nemzeti Hangversenyterem és Fesztivál Színház, január 31., fél tizenegytől). Ezen a koncertmaratonon föllép majd többek közt Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás, José Gallardo és Anna Lucia Richter, a Pannon Filharmonikusok és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai, s természetesen a napot Fischer Ivánék fogják megkoronázni: este kilenctől, korántsem meglepő módon, Mendelssohn Szent­ivánéji álmával.

A maraton fáradhatatlan résztvevői közül többen már pénteken is koncertezni fognak. Így tesz majd például Várjon Dénes, aki vasárnap Simon Izabella társaságában játssza Mendelssohn darabjait, két nappal korábban pedig szólókoncertet ad A Zongora sorozat esedékes estjén: Haydn, Schumann, Janáček és Chopin műveit elővezetve (Zeneakadémia, január 29., fél nyolc). Míg ugyanekkor (és azután egy nappal később Pécsett is) a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Rahmanyinov – nyitószakaszáról oly híres és népszerű – 3. zongoraversenyét és Beethoven II. szimfóniáját ígéri számunkra: a karmesteri dobogón Kocsis Zoltánnal, a zongoránál pedig az ifjú, de máris minden jelentős nemzetközi versenyen diadalmaskodott japán művésznővel, Hisako Kawamurával (Nemzeti Hangversenyterem, január 29., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.