színház - JEVGENYIJ SVARC A SÁRKÁNY

  • - ki -
  • 2010. október 28.

Zene

című darabját Parti Nagy Lajos átiratában bábjátékos formában adja elő a KoMa társulata, méghozzá iskolában, egy szimpla tanteremben, néhány asztal és egy tábla kell csak hozzá. Ülnek a kamaszok a földön meg a padokon, és eleinte fecsegnek, vihorásznak, aztán szépen elhallgatnak. A Vékes Csaba rendezte előadásban flottul mozgatják a bábokat a színészek, és ötletesen, szellemesen használják az alkalmi teret - nagyjából-egészében vidáman, a humoros vetületet erősen kidomborítva mondják el az igencsak aktuális mesét.
címû darabját Parti Nagy Lajos átiratában bábjátékos formában adja elõ a KoMa társulata, méghozzá iskolában, egy szimpla tanteremben, néhány asztal és egy tábla kell csak hozzá. Ülnek a kamaszok a földön meg a padokon, és eleinte fecsegnek, vihorásznak, aztán szépen elhallgatnak.

A Vékes Csaba rendezte elõadásban flottul mozgatják a bábokat a színészek, és ötletesen, szellemesen használják az alkalmi teret - nagyjából-egészében vidáman, a humoros vetületet erõsen kidomborítva mondják el az igencsak aktuális mesét. A Sárkány diktatórikus uralma ellen a népnek csöppnyi lázadhatnékja sincs, és amikor Lánc L. Ottó, a "hivatásos szabadságharcos" legyõzi nekik a diktátort, elpusztítja a Sárkányt, maguk és magukból termelik ki a következõ uralkodót. A nép nem érett a szabadságra, Lánc L. Ottóra nincs szükség. Nahát. Uralkodóra van szükség, aki mondja a tutit, ha beledöglünk is.

És a fiatalok szép fokozatosan megértik, mirõl szól ez a vicces történet, amelynek szereplõi bájos-humoros, karakteres kis figurák, akik mögé úgy áll oda a színész, hogy szinte összeolvad vele. Mohai Tamás, Szabó Vera, Lass Bea, Polgár Péter, Valcz Péter, Derzsi Dezsõ, Jaskó Bálint és Fekete Zsolt (maguk is mind fiatalok, alig idõsebbek a közönségüknél) nem egyszerûen színházi nevelést - régiesebb kifejezéssel népmûvelést - játszanak, hanem a leginkább kezükre álló eszközzel, a színházzal mondják el, mit gondolnak arról a világról, amelyben élünk. És miközben a fejük felett, õket tán észre sem véve hangzatos lózungokkal épp azt dübörgik, hogy a fiataloké a jövõ, õk a jelenrõl beszélnek. Akinek van egy kis esze, odafigyel rájuk. Akinek van egy kis pénze, adjon nekik!

KoMa Társulat, különbözõ gimnáziumokban, október 1.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.