Apró ötletek és gondosan elemzett helyzetek-viszonyok jellemzik az elõadást; a tempó viszont túlságosan komótos. Mintha a fõszereplõ Julika csöndes rezignációja uralná az elõadás egészét: lassú és kijátszott minden, holott az elhallgatásoknak, az elfojtásoknak pörgéssel és sodrással kellene váltakozniuk. Kocsis Pál Liliomja próbál olykor nagyobbat taszítani a történet ritmusán - az inkább izgágára, semmint durvára vett figura fölhevülten kiabál be az állomás pénztárfülkéjének ablakán, amikor megtudja, hogy gyereke lesz... Kocsis mellett Téby Zita e. h. Julikája szépen játssza el a felnövés folyamatának állomásait: a játékos gyereklánytól a befelé szenvedõ asszonyig. Varga Zsuzsa Muskátnéja szintén alapos alakítás: a csábítási kísérlet kétségbeesett, a magány hangos, az önérzet karcos. A szerencsés felkapaszkodást választó Marika szerepében Grisnik Petra ügyesen mutatja az örökös cselédlányt; Znamenák István pedig parádésan levezényli a túlvilági jelenetet.
Kaposvári Csiky Gergely Színház, május 12.
****