színház - MOLNÁR FERENC LILIOM

  • - ki -
  • 2009. május 21.

Zene

című darabja nem is örökzöld, hanem örökvirágzó. Rusznyák Gábor Kaposváron bekeretezi a klasszikus történetet: a kisföldalatti állomásán gyűjti össze a szereplőket.
címû darabja nem is örökzöld, hanem örökvirágzó. Rusznyák Gábor Kaposváron bekeretezi a klasszikus történetet: a kisföldalatti állomásán gyûjti össze a szereplõket. Csúcsforgalmi élet közepette kimerevedik egyetlen figura: Kelemen József veti magát a közeledõ szerelvény elé. Az öngyilkosok névben, idõben, társadalmi státusban és egyéni indokokban gazdag tablója késõbb is fölvillan - végtére is közéjük tartozik ez a mogorva, erõszakos, de legbelül érzõ szívû hintáslegény, a Liliom is. Fodor Viola díszlete mozgékony: az állomás padja maga a lizsé, s a kitáguló térben elfér minden, az egymás mellé sodort emberpár szegényes életterétõl a nyomorult rablási kísérlet helyszínén át a túlvilági ítélõszékig. Ez a földalatti-állomás erõs fókusz - még ha két "körhintaló" kúszik is be a síneken.

Apró ötletek és gondosan elemzett helyzetek-viszonyok jellemzik az elõadást; a tempó viszont túlságosan komótos. Mintha a fõszereplõ Julika csöndes rezignációja uralná az elõadás egészét: lassú és kijátszott minden, holott az elhallgatásoknak, az elfojtásoknak pörgéssel és sodrással kellene váltakozniuk. Kocsis Pál Liliomja próbál olykor nagyobbat taszítani a történet ritmusán - az inkább izgágára, semmint durvára vett figura fölhevülten kiabál be az állomás pénztárfülkéjének ablakán, amikor megtudja, hogy gyereke lesz... Kocsis mellett Téby Zita e. h. Julikája szépen játssza el a felnövés folyamatának állomásait: a játékos gyereklánytól a befelé szenvedõ asszonyig. Varga Zsuzsa Muskátnéja szintén alapos alakítás: a csábítási kísérlet kétségbeesett, a magány hangos, az önérzet karcos. A szerencsés felkapaszkodást választó Marika szerepében Grisnik Petra ügyesen mutatja az örökös cselédlányt; Znamenák István pedig parádésan levezényli a túlvilági jelenetet.

Kaposvári Csiky Gergely Színház, május 12.

****

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”