színház - MOLNÁR FERENC LILIOM

című darabja nem is örökzöld, hanem örökvirágzó. Rusznyák Gábor Kaposváron bekeretezi a klasszikus történetet: a kisföldalatti állomásán gyűjti össze a szereplőket.

címû darabja nem is örökzöld, hanem örökvirágzó. Rusznyák Gábor Kaposváron bekeretezi a klasszikus történetet: a kisföldalatti állomásán gyûjti össze a szereplõket. Csúcsforgalmi élet közepette kimerevedik egyetlen figura: Kelemen József veti magát a közeledõ szerelvény elé. Az öngyilkosok névben, idõben, társadalmi státusban és egyéni indokokban gazdag tablója késõbb is fölvillan - végtére is közéjük tartozik ez a mogorva, erõszakos, de legbelül érzõ szívû hintáslegény, a Liliom is. Fodor Viola díszlete mozgékony: az állomás padja maga a lizsé, s a kitáguló térben elfér minden, az egymás mellé sodort emberpár szegényes életterétõl a nyomorult rablási kísérlet helyszínén át a túlvilági ítélõszékig. Ez a földalatti-állomás erõs fókusz - még ha két "körhintaló" kúszik is be a síneken.

Apró ötletek és gondosan elemzett helyzetek-viszonyok jellemzik az elõadást; a tempó viszont túlságosan komótos. Mintha a fõszereplõ Julika csöndes rezignációja uralná az elõadás egészét: lassú és kijátszott minden, holott az elhallgatásoknak, az elfojtásoknak pörgéssel és sodrással kellene váltakozniuk. Kocsis Pál Liliomja próbál olykor nagyobbat taszítani a történet ritmusán - az inkább izgágára, semmint durvára vett figura fölhevülten kiabál be az állomás pénztárfülkéjének ablakán, amikor megtudja, hogy gyereke lesz... Kocsis mellett Téby Zita e. h. Julikája szépen játssza el a felnövés folyamatának állomásait: a játékos gyereklánytól a befelé szenvedõ asszonyig. Varga Zsuzsa Muskátnéja szintén alapos alakítás: a csábítási kísérlet kétségbeesett, a magány hangos, az önérzet karcos. A szerencsés felkapaszkodást választó Marika szerepében Grisnik Petra ügyesen mutatja az örökös cselédlányt; Znamenák István pedig parádésan levezényli a túlvilági jelenetet.

Kaposvári Csiky Gergely Színház, május 12.

****