tánc - FIÚK

  • - sisso -
  • 2010. január 14.

Zene

Férfitestek a színpadon, idegen és ideges testek, magányos görög szobrok, önformájukkal kérkedő groteszk alakok, szép erőművészek, intelligens akrobaták. It's a Man's World - így szól a sláger a kemény technopulzálások között, és ezt hallva itt valóban elszorulhat a nézői szív.
Férfitestek a színpadon, idegen és ideges testek, magányos görög szobrok, önformájukkal kérkedõ groteszk alakok, szép erõmûvészek, intelligens akrobaták. It's a Man's World - így szól a sláger a kemény technopulzálások között, és ezt hallva itt valóban elszorulhat a nézõi szív. Mert a férfi élete is kõkemény: megannyi oktrojált szerep a lehetséges megfelelés és a teljesítõképesség határain. Kirakatbabák és kemény melósok õk egyszerre mindannyian. A férfitest szépségeirõl, a férfitudat (és a tudattalan) váltakozó képeirõl kapunk híradást - a narcisztikustól a bolondon át a herkulesiig. A férfiúi alaptermészetek sorjáznak a radikálisan irányított fények közepette: néha csonkának, nyomorultnak, viccesnek tûnnek a színpadon. A frenáki térkihasználásnak megfelelõen vertikálisan is játszódik a történet, felrepülnek és alászállnak hosszú köteleken a táncosok az ösztönök, a gyûlölet, a féltékenység, a harc különbözõ rétegeibe, és csak ámulunk, hogy mégis mennyire nem cirkuszi ez a produkció. Költõi és kegyetlen szembesítés inkább.

Rendre elámulok Frenák Pál koreográfiáin, aki az erotikára, a test használatára épít több mint tíz éve következetesen, és azt kutatja, hogyan lesz a testbõl azonnal ikon. A társadalmi háttér mindig csak egy gondolat, nincs propaganda, csak tiszta tánc, erõszakos, robbanós, ütközõs, bevállalós fajta. Ilyen szempontból makulátlan mûveket hoz létre Frenák. Az elõször mintegy négy éve színpadra állított (2006-ban Lábán Rudolf-díjat kapott) mû most másképp, más táncosokkal elõadva sem veszített semmit az aktualitásából, sõt ha lehet, még több jelentés lepte el. A darab ismerõs kívül és belül, de tökéletesebb, mert újabb és újabb érdekes részletek foglalják le a szemet. Lezuhan vagy sem, ez itt a kérdés - mintha mindig bizonytalan volna a tánc, de persze ez is csak illúzió.

A Fiúk ma, Holoda Péter, Major László, Nelson Reguera táncosok és Enrico Astegiano akrobata elõadásában is törhetetlen tükör.

Trafó, január 8.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.