Tévésorozat - Nem cirfandli: elixír - Géniusz, az alkimista

  • - tévésmaci -
  • 2010. március 11.

Zene

Íme az örök élet és a gyors meggazdagodás Pécsett, hét pecsét alatt őrzött titka: a Társulat sikerén felbuzdulva újabb játékos vetélkedősorozatot indított a Magyar Televízió - nagyjában-egészében ugyanavval a stábbal. A szelleminek mondható vetélkedő bonyolult feladvány elé állítja a jelölteket: az győz, aki egységnyi idő (háromszor ötven perc) alatt legtöbbször ki tudja mondani a Pécs szót. A műsor készítői így kifejezetten szerencsésnek mondhatják magukat, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa nem mondjuk Ököritófülpös, mert akkor kitörne a jelentkezők nyelve. Szörényi Levente szellemi hagyatékának gondozói (producer: Rosta Mária) mertek kicsik lenni: elkészült "a magyar Da Vinci-kód" - arra nyilván eztán sincs semmi esély, hogy Dan Brown írja meg "az amerikai Pécspécspécspécset".

Íme az örök élet és a gyors meggazdagodás Pécsett, hét pecsét alatt őrzött titka: a Társulat sikerén felbuzdulva újabb játékos vetélkedősorozatot indított a Magyar Televízió - nagyjában-egészében ugyanavval a stábbal. A szelleminek mondható vetélkedő bonyolult feladvány elé állítja a jelölteket: az győz, aki egységnyi idő (háromszor ötven perc) alatt legtöbbször ki tudja mondani a Pécs szót. A műsor készítői így kifejezetten szerencsésnek mondhatják magukat, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa nem mondjuk Ököritófülpös, mert akkor kitörne a jelentkezők nyelve. Szörényi Levente szellemi hagyatékának gondozói (producer: Rosta Mária) mertek kicsik lenni: elkészült "a magyar Da Vinci-kód" - arra nyilván eztán sincs semmi esély, hogy Dan Brown írja meg "az amerikai Pécspécspécspécset".

Az még csak hagyján, hogy Da Vinci-kód, de ebbe a háromrészes "minisorozatba" az alkotók belelapátoltak minden más misztikusat meg krimiset is, amit olvastak, még arra is gyanakodhatni, hogy kaptak valakitől egy ajánlott művek jegyzékét is. E két-három tételes műből például A Pogány Madonnát biztosan megnézték, de A Pendragon legendát már ügyesen megspórolták maguknak, s amúgy sem vitték túlzásba az előtanulmányokat - ilyenformán egy rész bőségesen elég lett volna.

Mindazonáltal az a helyzet, hogy Steiner (az öreg Malcolm McDowellre maszkírozott középkorú László Zsolt) megérkezett Pécsre Ausztriából, hogy egy Zsolnay vázára felírt útmutatás alapján megtanuljon aranyat csinálni. Ám ez eddig még csak keveseknek sikerült, mi egy ilyet ismerünk, a százhat éves Alföldi Róbert bácsit, ám az ő műve tökéletes, egy pisztolygolyónyi ólomból a szemünk láttára készít egy olyan aranyfogat, amivel minimum örökké lehet élni, és viselője az első sorban táncolhat eztán a Mojszejev együttesben (már ha az fellép a pécsi kulturális fővárosi rendezvénysorozaton, mondjuk Bonóval). Szerepel még a filmben Stohl András, lévén, hogy az alkotók korábbi munkája, "a magyar 24", azaz a Tűzvonalban neki köszönhette kétségtelen sikerét - meg a hiánygazdálkodásnak.

Bizonyára kevesen emlékeznek már a hiánygazdálkodásra, hisz húsz éve vége van a komcsinak, ezért röviden összefoglaljuk a lényegét: nincs. Hosszabban: ha véletlenül mégis lenne, jó belőle a szar is. A magyar Da Vinci-kód, a magyar 24. A minden invenció híján nyereségvágyból elkövetett (mer' a kulturális fővárosra most adnak pézt) összefércelt izék, amiket a kereskedelemben, az áruk címkézésekor a "jellegű" kifejezéssel illetnek.

Filmjellegű tévéműsor.

m1

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.