Lemez

The 50 Greatest Pieces of Classical Music

  • - csk -
  • 2020. június 7.

Zene

Négy CD-n, a Londoni Filharmonikusok előadásában, David Parry vezényletével 2009-es felvételek jelentek most meg újra, főleg azokat megcélozva, akik szívesen letudják a klasszikusok megismerését egy jó válogatással, amelyben valaki más kimazsolázta számukra, mit szeressenek.

Az előadások igényesek, ám ezek nem a legjelentősebb, hanem a legnépszerűbb művek, ráadásul nem teljes kompozíciók, hanem részletek: egy-egy tétel vagy még kevesebb, Beethoven 9. szimfóniájának Örömódájából például mindössze két és fél perc. A szemlélet kommersz, a válogatás szempontjai kétesek. Alapművek tömege hiányzik, hallunk viszont Elgart, Holstot, Myerst – utóbbitól filmzenét.

Van itt ugyan Bach, Vivaldi, Händel, Mozart, Beethoven és persze Chopin, Grieg, Bizet, Csajkovszkij, Satie, Orff, Barber is – de milyen válogatás az „a legnagyobb zenékből”, amelyben nincs egy árva tétel Haydn, Schubert, Schumann, Bruckner, Muszorgszkij, Puccini, Schönberg, Ravel, Stravinsky, Liszt, Bartók vagy Kodály művei közül? Az egyoldalúságot erősíti, hogy a válogatás zenekarcentrikus: bár hallunk a szimfonikus zenén kívül oratórium- és operarészleteket is, hiányzik a hangszeres és vokális kamarazene, és a mutatóba kiválasztott pár szóló zongoramű mindegyikét a középszerű Finghin Collins játssza, kellemesen, de érdektelenül.

Művelődésszociológiai szempontból világos, hogy mi e kiadványok haszna. Bibliai fogalommal: az „emberhalászat”. Valahogy el kell kezdeni a klasszikus zenével való ismerkedést, és sokaknak egy ilyen antológia a „belépőjegyük”.

Warner Classics, 2019

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.