Kátai Tamás címbe foglalt coming outja, miszerint a naiv művészek szellemi rokonának tartja magát, nem okozott meglepetést. Kátai autodidakta, aki egyedül, a számítógépe segítségével rakja össze a lemezeit, mégis olyan beláthatatlan világokat teremtő, kozmikus zene születik, amely világviszonylatban is egyedülálló. Erre figyelt fel a patinás francia metálkiadó, a Season of Mist is, amely a 2011-es Rengeteg óta gondozza Kátai kiadványait, annak ellenére is, hogy a Thy Catafalque zenéjében az avantgárd metál már rég csak egy stíluselem a sok közül. Soha nem volt ez olyan nyilvánvaló, mint az elvágyódást tematizáló Naivon, amelynek kifejezetten játékos dalai számtalan stíluson kalandoznak át, gyakran érintve a (nem csak magyar) népzenét. A disszonáns deathmetal-riffekkel indító Vető az arab folklórból merít, a Tsitsushka szexi fretless basszusgitározással jut el a 80-as évek funkys tévézenéiig, a Kék madár (Négy kép) pedig andoki furulyával csinál veretős táncházat, hogy onnan egyenesen a világűr meg a darkwave szintetizátorlemezek irányába lője ki magát. A lemez slágere mégis az Embersólyom című Kaláka-szám sodróan metálosra vett feldolgozása, amelyet a hideglelős űrszintetizátorok és a Thy Catafalque-ban rendszeres vendégénekesnek számító Horváth Martina csillogóan tiszta éneke varázsol éterivé. Természetesen helyükön vannak a Thy Catafalque-hangzás ismerős sarokkövei is (mély, tüskés gitárok, programozott dobok, természettudományos és nyugatos ihletésű szövegek), de a Naivban az a felettébb megkapó, hogy Kátai Tamás még húsz év után is olyan hangtájakra képes reptetni minket, ahol nélküle sose járnánk.
Season of Mist, 2020
