Magyar Narancs: A sajtóanyagotokban az áll, hogy ti vagytok Káposztásmegyer legnagyobb dreampop-zenekara. A viccet félretéve, létezik olyan, hogy magyar dreampop-színtér?
Balogh Gallusz: Nem igazán. De azért talán vannak olyan hazai együttesek, amelyekre rá lehet aggatni ezt a címkét. Az az igazság, hogy nem nagyon követjük a fiatal előadókat. Szóval lehet, hogy vannak, csak nem tudunk róluk.
MN: Vannak olyan magyar zenekarok, amelyekkel művészi rokonságot éreztek?
Csordás Zita: Ez elég nehéz kérdés.
Balogh Gallusz: Igen, általában erre semmit nem tudunk mondani.
Csordás Zita: Én nemrég voltam egy esten, ahol három posztpunkegyüttes lépett fel, és az egyik talán egy picit hasonlított ránk. 17–18 éves srácok, tök jól játszottak.
Balogh Gallusz: Inkább külföldi zenekarokhoz szoktak hasonlítani minket. Egyszer valaki azt mondta, hogy mi vagyunk a magyar Beach House.
Csordás Zita: Sok évvel ezelőtt volt egy koncertünk a régi Dürerben, és miután vége lett, a közönségből odajött hozzám dühösen egy idősebb fazon, és azt kérdezte, hogy mi hogyan merészeltük ennyire lenyúlni a Cocteau Twinst. Akiket akkor én még nem is ismertem! Nagyon dühös volt az az ember, kidülledt szemekkel bámult rám. Azt hittem, le fog fejelni.
Balogh Gallusz: A múltkor valaki a Slowdive-ot is említette velünk kapcsolatban.
MN: Nem furcsa, hogy egy dreampop-zenekar egy Nem álmodom semmiről című lemezt ad ki?
Csordás Zita: De igen! Viszont nem direkt csináltuk. Azért szeretem ezt a címet, mert benne van minden, amit mostanában érzek. Kicsit olyan fázisban vagyok, amikor folyamatosan azon gondolkodom, hogy mi értelme van bárminek, amit csinálok. Kicsit olyan érzésem van, mintha már kiöregedtünk volna ebből az egészből.
Balogh Gallusz: Egyre nehezebb a zenekarosdi, és szerintem ezt nem csak mi gondoljuk így. Még a Wolf Alice tagjaitól is ezt hallottam egy interjúban, és ez egy picit megnyugtatott.
MN: A borító mintha egy régi Rózsa Gyuri-s gálaműsor betűtípusával készült volna el. Ennek mi az oka?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
