Lemez

Xiu Xiu: Forget

  • - minek -
  • 2017. április 15.

Zene

A tavalyi Plays the Music of Twin Peaks után a mostanában trióként működő Xiu Xiu, amelyben Jamie Stewart énekes-mindenes-szerző mellett Angela Seo és Shayna Dunkelman zenélget, friss, saját szerzeményeivel jelentkezik. A 13. Xiu-Xiu album, a Forget sok tekintetben rácáfol az előzményekre, bár éppenséggel előképeit is könnyű megtalálni a vaskos diszkográfiában. Két, kissé zúzós elektropunk számmal indul: a nyitószám The Call-ban remekül olvad össze a vendég MC kántálása és Jamie Stewart emblematikusan panaszos tónusa, mindez egy majdnem lendületes darálással körítve, a vészjósló gótpop Queen Of The Losers pedig remekül hozza Stewart kedvenc témáit, az önvádat, a reménytelenséget. Az igazi meglepetés talán a Wondering, egy fülbemászó szintiwave dal (szinte már sláger!), bár durván lesorjázott éleivel ez is karcol, és Stewart itt sem szabadul démonaitól. Ezek után az sem okoz meglepetést, hogy a Get Up szinte a Joy Division utolsó periódusát idézi, és sokáig a Hay Choco Bananas sem lóg ki ebből a sorból – amíg be nem jön a szinte vasverős ipari veretés és a Swansra emlékeztető zúzás (amúgy a Swans steel gitárosa, Kristof Hahn is közreműködik a lemezen).

Az elidegenítő effektusok gyakori felbukkanását követelő rajongók talán fintorognak tőle, de a Forget sokkal direktebb, zárójelek és macskakörmök nélküli stílusa kifejezetten rokonszenves, és Stewartnak jól is áll a kissé goth/wave-es elektropop; a legtöbb szám – különösen a Jenny Go Go, az At Last, vagy a címadó Forget – remekül működhetne még egy Cure/Siouxsie/Bauhaus vonalon működő dark klubban is. És a végét is megnyomják Stewarték: a megfontoltan lüktető Faith Torn Apart című számot a sokoldalú transzgender művészlegenda, Vaginal Davis költeménye zárja – Stewartéhoz hasonló tónusban, és ez azért csavar is egyet mindazon, amit addig hallottunk.

Upset the Rhythm, 2017

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.