A hibbant szélsőbalosok táviratban értesítették Lenint arról, hogy eltűnt a budikulcs

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2017. október 20.

A léghajózás aranykora

A lobogó szakállú szélsőbalosok elhozták a szeretet forradalmát, csak éppen eltűnt a vécékulcs.

“Kedves kolléga! Hadat üzentem Svájcnak és Württembergnek, mert ezek a kutyák nem hajlandóak nekünk hatvan gőzmozdonyt kölcsönözni. Semmi kétségem afelől, hogy győzni fogunk. Továbbá megkérem a pápát, akivel rendkívül jó viszonyt ápolok, hogy adja áldását az ügyünkre.”

A fenti levélkét dr. Franz Lipp, a dicsőséges Bajor Tanácsköztársaság külügyminisztere, egyúttal minden idők egyik legragyogóbb és legalulértékeltebb politikai gondolkodója küldte el valamelyik munkatársának 1919-ben. Aztán szerencsére még írt mást is.

Hogy pontosan mi is volt ez a Bajor Tanácsköztársaság nevű idiótaság, az most annyira nem is érdekes, a részleteket a Wikipedián is meg lehet találni, szóval csak röviden: az első világháború utáni zűrzavarban

egy Kurt Eisner nevű szocialista politikus és lobogó szakállú forradalmár

kikiáltotta a Bajor Szabadállamot, az addig uralkodó Wittelsbach-ház tagjai pedig bérelt kocsikon voltak kénytelenek menekülni a városból, mert a királyi sofőröket is magával ragadta a forradalmi láz. Eisner nem sokáig élvezhette a hatalmat, mert pártja hamarosan elveszítette a választásokat, az agg politikus pedig már gyakorlatilag a lemondó beszédét fogalmazta magában, amikor a meglehetősen későn kapcsoló Anton Arco-Valley, egy eredetileg osztrák, később transznémetté váló arisztokrata lelőtte a nyílt utcán. Az ideológiai motiváció mellett egyéb oka is volt a gyilkosságra: a fiatal gróf az okkultizmust és antiszemitizmust egyaránt magasi fokon művelő Thule Társaság tagjai közé szeretett volna bekerülni, de korábban nem járt sikerrel, mert hasonlóan egyébként Eisnerhez ő is zsidó volt. Így aztán sajnos a merénylet után sem fogadták szívesen a zsidófaló német boszorkánymesterek.

Ezután rövid időre Johaness Hoffmann lett a miniszterelnök, majd némi csetepaté után a kávéházi anarchisták, részben a magyar mintát követő tanácsköztársaság hívei vették át az irányítást, már ha ezt egyáltalán irányításnak lehet nevezni, Kun Béláék ugyanis ehhez képest professzionális, jól szervezett politikai gépezetnek tűntek.

A vezetésbe vizionáriusok, hibbant értelmiségiek, esetleg csak sima hibbantak és félőrültek kerültek,

akik nem mindig voltak a helyzet magaslatán: hat teljes napig volt elnök például a nagyszerű expresszionista író, a 26 éves Ernst Toller, aki "A Szeretet Bajor Forradalmaként" hivatkozott az eseményekre. Az oktatásügyi miniszter a Shakespeare-fordító Gustav Landauer lett, aki Walt Withman munkásságára építette új programját, míg a pénzügyminiszter Silvio Gesell ekkor dolgozta ki legendás ingyenpénz-elméletét.

De a legnagyobb király egyértelműen a fentebb már említett dr. Franz Lipp volt. A jó doktorról nem tudunk sokat, például az sem egészen világos, hogy miből is szerzett doktorátust, ha egyáltalán. De annyi bizonyos, hogy korábban már többször is megjárta az elmegyógyintézetet, volt újságíró Stuttgartban, kém, hivatásos szabotőr és anarchista. Ernst Toller visszaemlékezései szerint nem feltétlenül kivételes diplomáciai érzéke, hanem elegáns, szürke szalonkabátja és jól ápolt, arisztokratikus szakálla miatt nevezték ki külügyminiszterré. Ugyanakkor meglepő, hogy más források szerint viszont gondozatlan és kontroll nélkül burjánzó szakállat viselt, de ebben a kérdésben sajnos nem tudunk igazságot tenni: az egyetlen használható képen, amit a Bajor Tanácsköztársaság első kormányáról találni, egyedül a fess hajléktalan benyomását keltő anarchista író, a halhatatlan bismarxizmus szóviccért felelős Erich Mühsam visel szakállként értelmezhető arcszőrzetet.

false

De még a századelejei szélsőbalos férfidivat izgalmainál is fontosabb, hogy a mentálisan egyre instabilabb és alighanem folyamatosan tökrészeg Lipp, akiről igazából senki nem tudta, hogy kicsoda, illetve hogy egyáltalán mit csinál, külügyminiszterségének rövid és kaotikus napjai alatt páratlan és egészen elhivatott levelezőnek bizonyult.

Munkásságának csúcspontja valószínűleg az volt, amikor

a legnagyobb káosz közepén egy fontos táviratban arról informálta Lenint, hogy nincs meg a vécé kulcsa,

mert a korábban Bambergbe távozott Johannes Hoffmann miniszterelnök figyelmetlenségből vagy direkt szemétkedésből magával vitte. Erre Lenin állítólag válaszolt is valamit (sajnos nem tudjuk, hogy mit), de még ennél is jobb, hogy a doktor - aki egyébként is megállás nélkül azzal dicsekedett, hogy személyesen ismeri a pápát - azonnal értesítette XV. Benedeket is a miniszteri mellékhelyiséget érintő halaszthatatlan problémákról.

Az üzenet úgy kezdődött, hogy „Kedves pápa elvtárs”, Lipp pedig még egy Kant-idézetet is mellékelt hozzá.

Aztán jöttek a még igazibb és még hülyébb kommunisták, majd a fehérterror, és gyorsan vége lett a bulinak. De hogy végül meglett-e a vécé kulcsa, azt sajnos nem tudjuk.

_____

Szabó Sz. Csaba kedvenc lemeze a Pink Flag, kedvenc regénye a Sylvie, tízszer látta Az elnök végveszélybent. Blogja, A léghajózás aranykora péntekenként jelentkezik a Narancson.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.