A hibbant szélsőbalosok táviratban értesítették Lenint arról, hogy eltűnt a budikulcs

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2017.10.20 12:45

A léghajózás aranykora

A lobogó szakállú szélsőbalosok elhozták a szeretet forradalmát, csak éppen eltűnt a vécékulcs.

“Kedves kolléga! Hadat üzentem Svájcnak és Württembergnek, mert ezek a kutyák nem hajlandóak nekünk hatvan gőzmozdonyt kölcsönözni. Semmi kétségem afelől, hogy győzni fogunk. Továbbá megkérem a pápát, akivel rendkívül jó viszonyt ápolok, hogy adja áldását az ügyünkre.”

A fenti levélkét dr. Franz Lipp, a dicsőséges Bajor Tanácsköztársaság külügyminisztere, egyúttal minden idők egyik legragyogóbb és legalulértékeltebb politikai gondolkodója küldte el valamelyik munkatársának 1919-ben. Aztán szerencsére még írt mást is.

Hogy pontosan mi is volt ez a Bajor Tanácsköztársaság nevű idiótaság, az most annyira nem is érdekes, a részleteket a Wikipedián is meg lehet találni, szóval csak röviden: az első világháború utáni zűrzavarban

egy Kurt Eisner nevű szocialista politikus és lobogó szakállú forradalmár

kikiáltotta a Bajor Szabadállamot, az addig uralkodó Wittelsbach-ház tagjai pedig bérelt kocsikon voltak kénytelenek menekülni a városból, mert a királyi sofőröket is magával ragadta a forradalmi láz. Eisner nem sokáig élvezhette a hatalmat, mert pártja hamarosan elveszítette a választásokat, az agg politikus pedig már gyakorlatilag a lemondó beszédét fogalmazta magában, amikor a meglehetősen későn kapcsoló Anton Arco-Valley, egy eredetileg osztrák, később transznémetté váló arisztokrata lelőtte a nyílt utcán. Az ideológiai motiváció mellett egyéb oka is volt a gyilkosságra: a fiatal gróf az okkultizmust és antiszemitizmust egyaránt magasi fokon művelő Thule Társaság tagjai közé szeretett volna bekerülni, de korábban nem járt sikerrel, mert hasonlóan egyébként Eisnerhez ő is zsidó volt. Így aztán sajnos a merénylet után sem fogadták szívesen a zsidófaló német boszorkánymesterek.

Ezután rövid időre Johaness Hoffmann lett a miniszterelnök, majd némi csetepaté után a kávéházi anarchisták, részben a magyar mintát követő tanácsköztársaság hívei vették át az irányítást, már ha ezt egyáltalán irányításnak lehet nevezni, Kun Béláék ugyanis ehhez képest professzionális, jól szervezett politikai gépezetnek tűntek.

A vezetésbe vizionáriusok, hibbant értelmiségiek, esetleg csak sima hibbantak és félőrültek kerültek,

akik nem mindig voltak a helyzet magaslatán: hat teljes napig volt elnök például a nagyszerű expresszionista író, a 26 éves Ernst Toller, aki "A Szeretet Bajor Forradalmaként" hivatkozott az eseményekre. Az oktatásügyi miniszter a Shakespeare-fordító Gustav Landauer lett, aki Walt Withman munkásságára építette új programját, míg a pénzügyminiszter Silvio Gesell ekkor dolgozta ki legendás ingyenpénz-elméletét.

De a legnagyobb király egyértelműen a fentebb már említett dr. Franz Lipp volt. A jó doktorról nem tudunk sokat, például az sem egészen világos, hogy miből is szerzett doktorátust, ha egyáltalán. De annyi bizonyos, hogy korábban már többször is megjárta az elmegyógyintézetet, volt újságíró Stuttgartban, kém, hivatásos szabotőr és anarchista. Ernst Toller visszaemlékezései szerint nem feltétlenül kivételes diplomáciai érzéke, hanem elegáns, szürke szalonkabátja és jól ápolt, arisztokratikus szakálla miatt nevezték ki külügyminiszterré. Ugyanakkor meglepő, hogy más források szerint viszont gondozatlan és kontroll nélkül burjánzó szakállat viselt, de ebben a kérdésben sajnos nem tudunk igazságot tenni: az egyetlen használható képen, amit a Bajor Tanácsköztársaság első kormányáról találni, egyedül a fess hajléktalan benyomását keltő anarchista író, a halhatatlan bismarxizmus szóviccért felelős Erich Mühsam visel szakállként értelmezhető arcszőrzetet.

false

De még a századelejei szélsőbalos férfidivat izgalmainál is fontosabb, hogy a mentálisan egyre instabilabb és alighanem folyamatosan tökrészeg Lipp, akiről igazából senki nem tudta, hogy kicsoda, illetve hogy egyáltalán mit csinál, külügyminiszterségének rövid és kaotikus napjai alatt páratlan és egészen elhivatott levelezőnek bizonyult.

Munkásságának csúcspontja valószínűleg az volt, amikor

a legnagyobb káosz közepén egy fontos táviratban arról informálta Lenint, hogy nincs meg a vécé kulcsa,

mert a korábban Bambergbe távozott Johannes Hoffmann miniszterelnök figyelmetlenségből vagy direkt szemétkedésből magával vitte. Erre Lenin állítólag válaszolt is valamit (sajnos nem tudjuk, hogy mit), de még ennél is jobb, hogy a doktor - aki egyébként is megállás nélkül azzal dicsekedett, hogy személyesen ismeri a pápát - azonnal értesítette XV. Benedeket is a miniszteri mellékhelyiséget érintő halaszthatatlan problémákról.

Az üzenet úgy kezdődött, hogy „Kedves pápa elvtárs”, Lipp pedig még egy Kant-idézetet is mellékelt hozzá.

Aztán jöttek a még igazibb és még hülyébb kommunisták, majd a fehérterror, és gyorsan vége lett a bulinak. De hogy végül meglett-e a vécé kulcsa, azt sajnos nem tudjuk.

_____

Szabó Sz. Csaba kedvenc lemeze a Pink Flag, kedvenc regénye a Sylvie, tízszer látta Az elnök végveszélybent. Blogja, A léghajózás aranykora péntekenként jelentkezik a Narancson.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.