Aki még nem unja a Színházi Élet tartalmas és már-már valóságon túli portréinterjúit a Horthy-korszak különféle csodabogaraival, az most örülni fog trilógiánk záródarabjának, amiben pipázó buldogokról lesz szó, többek között. (Korábban Juliskával, a milliomos jávai balerinával, valamint a magyar írófejedelemnek kisebb sokkot okozó szerecsen színésszel foglalkoztunk behatóan.)
A családi örökség mázsás súlya alatt görbedő Karinthy Márton 2003-as, Ördöggörcs – Utazás Karinthyába című könyvében többek között a „honnan jöttem, merre tartok” nagy, klasszikus kérdéseit feszegeti, ami rendkívül érdekes, és mi hajlamosak is vagyunk együtt érezni a mitikus felmenői emlékével küzdő szerzővel, de a leginkább figyelemre méltó rész mégiscsak az, amikor idősebb Karinthy a nevezetes békebeli Budapest utcáin közlekedő, már első pillantásra is igen szokatlan kutyákról mesél a fiának.
„Millió ilyen őrült volt még Budapesten. Volt például egy ember, aki három buldogot vezetett pórázon, mindegyiknek egy-egy gumipipa volt a szájában. Ezek bérkutyák voltak, ki lehetett bérelni valamelyiket, és akkor ráütöttek egy cédulát, mondjuk ezt: Schmoll paszta. Vagy: Fizessen elő a Színházi Életre! És ezért a tulajdonos kapott egy pengőt. Meg ilyen szerencsétlen szendvicsemberekkel is tele volt az utca.”
Mert hát rém érdekfeszítőek a Karinthyk szövevényes családi viszonyai, a különféle legendás művészbarátaik kalandjai, de itt akkor is
szájukban gumipipát hordó, cipőpasztát reklámozó buldogokról van szó, aminél kevés menőbb dolgot tudunk elképzelni.
| ||
Ezek a bámulatos négylábúak valóban léteztek, a Színházi Élet vonatkozó, 1939-es cikkéből még az is kiderül, hogy a már említett gumipipa mellett előszeretettel viseltek más elegáns kiegészítőket is, például apró cilindert, vadász- és puhakalapot vagy csokornyakkendőt (persze az is lehet, hogy csak a fotózás miatt vették fel ezeket).
Egészen nyilvánvaló, hogy gazdájuk, a volt banktisztviselő, újabban pesti kutyaakadémiát vezető Révai István valami kivételes, kegyelmi pillanatban keresztelte el csodakutyáit Jolly Jockernek, Csingele Csangnak és Szexepiles Szonjának (ez utóbbi már egészen közel áll ahhoz, hogy a kutyanevek Szent Grálja legyen), ahogy az is világos, hogy az állatoknak a kisujjukban van az egész szórakoztatóipar.
Az interjú tulajdonképpeni apropója az, hogy Szexeplies Szonjáék éppen nagyszabású karrierváltás előtt állnak; arra készülnek, hogy bevegyék Hollywoodot, ami az ő képességeikkel bizonyosan gyerekjáték lesz. Az állatok kétszázegy mondatot értenek meg németül, hatvanat magyarul, most pedig angolul tanulnak és már ezen a nyelven is megértenek negyven mondatot, büszkélkedik a tulajdonos, amire minden oka megvan, hiszen ezzel a tudással talán már az Antall József Tudásközpontot is el lehetne vezetni. Pláne, hogy a buldogok számos egyéb olyan hasznos ismerettel is bírnak, amivel a fent nevezett intézmény igazgatója talán már nem.
Jolly Jocker egy ponton, a riporter szeme láttára felpattan az írógéphez és szabályszerűen leírja a saját nevét, Szexepiles Szonja a Boci-boci tarkát adja elő a zongoránál, igaz, sajnos belesül (nem régen zongorázik – szabadkozik Révai), Csingele Csangról pedig megtudhatjuk, hogy fotózni is szokott, és bár a gépet nem ő állítja be, kivételes tehetséggel exponál.
| ||
Jó hír még, hogy a közelmúltban fantasztikus négyessé bővült a trió, hisz Jolly és Szonja második gyermeke, Bozambó Ham-Ham is csatlakozott a csapathoz.
A 29 éves, nőtlen Révai Istvánnál, aki a korbács nevelő erejében nem, csak a türelemben és a szeretetben hisz, egyébként kevés jobb férjjelölt lehetett Budapesten a harmincas évek végén.
Alighanem sok magányos nő szívét megdobogtatta az információ, miszerint van neki egy idomított teknősbékája is,
egy verebet pedig rászoktatott az alkoholra. A veréb minden reggel berepül az ablakán, elfogyaszt 20-30 csepp rizlinget, aztán – természetesen cikcakkban – elrepül. De hiába, a mester, saját bevallása szerint, csak olyan nőt venne feleségül, aki szintén tulajdonosa három pipázó buldognak.
_____
Szabó Sz. Csaba kedvenc lemeze a Pink Flag, kedvenc regénye a Sylvie, tízszer látta Az elnök végveszélybent. Blogja, A léghajózás aranykora péntekenként jelentkezik a Narancson.
