A szerk.

A bukott erő

A szerk.

"A házelnök Kézdiszentléleken, Kézdialmáson, Felsőlemhényben és Szentkatolnán a világháborús hősök emlékművét koszorúzta meg, Kézdiszentkereszten és Gelencén (...) elültette a nemzeti összetartozás fenyőcsemetéjét. Gelencéről rövid lakossági fórum után Kovásznára és Barátosra ment, majd sepsiszentgyörgyi látogatása után dálnoki és csernátoni megállókkal tért vissza Kézdivásárhelyre, ahol a Gábor Áron téren az MPP zárórendezvényén vett részt, mely Lagzi Lajcsi fellépésével és Charlie-koncerttel zárult.

Kövér Lászlót több mint százfős tömeg fogadta Kézdiszentkereszten és Kézdialmáson, alig tizenöten Felsőlemhényben. Egyetlen község polgármestere sem köszöntötte Magyarország második közjogi méltóságát..." - tudósít a sepsiszengyörgyi Háromszék.

Nota bene: Sepsiszentgyörgyön sem volt kíváncsi rá a kutya sem, szó szerint páran lézengtek a fellépésén. A nagy búcsúbuli színhelyén, Kézdivásárhelyen eddig az MPP adta a polgármestert, az a párt, amelyiknek a magyarországi parlament elnöke az idézett vehemenciával korteskedett. Mit gondolnak, elvesztette a biztosnak tűnő Kézdivásárhelyet az MPP? Igen, el - bár azokkal is nehéz lenne vitatkozni, akik ennek döntő okát Lagzi Lajcsiban és Lagzi Csárliban látják. Az meg biztosan megérne egy misét, hogy kik hiszik azt, hogy a határon túli magyarok az itthon rég lejárt lemezekre buknak. A szikár tény az, hogy Románia magyarlakta területein alkalmasint Lagzi Lacinak mutattak ajtót.

A hétvégén tartott helyhatósági választásokon az RMDSZ megőrizte pozícióit, s még újakat is szerzett (egyebek mellett, ugye, Kézdivásárhelyen), ellenben két magyar riválisa, az MPP (Kövér László pártja) és az EMNP (Orbán Viktor pártja) végeredményben együtt is alulról szagolja az egy (1) százalékot, magyarul nem voltak a fasorban sem. Azon sincs tehát mit csodálkozni, hogy a mandiner.hu arra ösztökéli őket, hogy fuzionáljanak - akasztófahumornak tűnik, valszeg komolyan gondolják.

Az eredmény magáért beszél, de nem gondolhatjuk mégsem komolyan, hogy mindez a Lagzi testvérek (Lajcsi, Karcsi, Laci) félresikerült turnéjának tudható be. Így lett volna akkor is, ha nevezettek itthon maradnak a seggükön. Azt ugyanis, hogy "gyáva népnek nincs hazája", nos, azt pont itthon mondta Kövér László, közelebbről Szentendrén, a Pap-szigeten, amikor egy szlovákiai (oh, a drága Felvidék!) magyar főiskolás fiú azt kérdezte tőle, miért nem lehetett két hetet várni az állampolgársági törvénnyel. Erre jött a gyáva népezés - a két hét ugyanis a szlovákiai választások időpontjára vonatkozott, a gyáva pedig azt jelentette, hogy aki netán az életére tényleges hatással lévő szlovákiai törvénykezés jobbítását akarja - szavazatával, munkájával - támogatni, nem pedig örvendezni óhajt egy tisztán belföldi imidzsfarigcsálás céljából hozott prepotens kirakattörvénynek, az egy majrés nemzetáruló gané. Az a gyáva, aki nem áll bele azonnal a legmondvacsináltabb etnikai konfliktusba. S aki gyáva, az nem is magyar. Mint ahogy Orbán Viktor szerint nem magyar a "Bugár-féle" Híd sem, amit egy fideszes sem téveszt el itthon soha másként említeni, mint Most-Híd, így, elöl a Mosttal.

S ahogy mindennek - Kövér, Orbán és Németh Zsolt kísértetiesen hasonló tartalmú felszólamlásainak - köszönhetően Szlovákiában nem jutott be a parlamentbe a pénzzel, parolával a Fidesz fiókszervezetévé züllesztett Magyar Koalíció Pártja, úgy Romániában is hasonló sorsra jutottak most kis vazallusaik.

Mert etnikai konfliktusból adott esetben kijuthat nekik alanyi jogon is, hát nem kérnek a tisztán haszonszerzési alapú exportjából. Még szép, hogy nem, hisz a bőrükre megy a Fidesz játéka. Ahogy az a főiskolás fiú anno Kövérnek mondta: "Önök minél jobban nyomulnak itt, nekünk annál rosszabb ott." De hiába mondta, nem volt foganatja.

Most az édes Erdély mondta, ezt susogták a Havasok, ezt csobogta az Aranyos és a Küküllő, ezt zakatolta kincses Kolozsvár, ezt harsogták a hársak a Házsongárdi temetőben, ezt dörögte Uz Bence és Ábel is, meg az öreganyám kürtős kalácsa. Azt pontosan, hogy: Kövér, takarodj!

Ennek sem lesz foganatja.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.