A szerk.

A bűvész kalapja

A szerk.

Idén januárban egy adóhivatali adatbázis segítségével – azaz legálisan – a Direkt36 egy sor kormányközeli üzletembert azonosított be a hatalmas, nemegyszer százmilliárdos vagyonokat rejtő magántőkealapok mögött.

A hír nem az volt, hogy kik ezek a milliárdosok – Hernádi Zsolt, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc, Száraz István vagy Szíjj László, vagy éppen Habony Árpád neve aligha lep meg bárkit is egy ilyen összeállításban –, hanem az, hogy immár tényszerűen is állítható az, amit addig csak „szinte biztosan” lehetett tudni. Erről a közkedvelt vagyonkezelői formáról ugyanis a Covid-válság idején, 2021 tavaszán a VálaszOnline közölt már egy alapos cikket, ám a NER fentebb említett pénzembereinek jelenlétét a magántőkealapokban csak erősen valószínűsítette (amúgy hibátlanul).

E hét elején aztán a Direkt36 arról számolt be, hogy a NAV törölte az adatbázisából a magántőkealapok gazdáit, annak ellenére, hogy január óta a vonatkozó jogszabályok nem változtak. E lépést tehát nemigen indokolja semmi. A lap kérdésére az adóhatóság is annyit válaszolt csak, hogy „a tényleges tulajdonosi adatbázis a számlavezetők által – minden hónapban – szolgáltatott adatokat mutatja meg. Ezeket az adatokat a NAV változtatás nélkül teszi elérhetővé”. Amit érthetünk úgy is, hogy a hatóság mossa kezeit, ők az adatbázisaik esetében is hozott anyagból dolgoznak, és ha egyszer az érintettek ezúttal ennyi információt közöltek, akkor ennél többet ők, ha beleszakadnak se tudnak nyilvánosságra hozni. Mivel a jegybanki nyilvántartás szerint a magántőkealapok száma a januári 119-ről 182-re nőtt, bizonyosan nem arról van szó, hogy a NER pénzügyi kezelői egy még nagyszerűbb helyet találtak a felhalmozott kincsnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.