A szerk.

A bűvész kalapja

A szerk.

Idén januárban egy adóhivatali adatbázis segítségével – azaz legálisan – a Direkt36 egy sor kormányközeli üzletembert azonosított be a hatalmas, nemegyszer százmilliárdos vagyonokat rejtő magántőkealapok mögött.

A hír nem az volt, hogy kik ezek a milliárdosok – Hernádi Zsolt, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc, Száraz István vagy Szíjj László, vagy éppen Habony Árpád neve aligha lep meg bárkit is egy ilyen összeállításban –, hanem az, hogy immár tényszerűen is állítható az, amit addig csak „szinte biztosan” lehetett tudni. Erről a közkedvelt vagyonkezelői formáról ugyanis a Covid-válság idején, 2021 tavaszán a VálaszOnline közölt már egy alapos cikket, ám a NER fentebb említett pénzembereinek jelenlétét a magántőkealapokban csak erősen valószínűsítette (amúgy hibátlanul).

E hét elején aztán a Direkt36 arról számolt be, hogy a NAV törölte az adatbázisából a magántőkealapok gazdáit, annak ellenére, hogy január óta a vonatkozó jogszabályok nem változtak. E lépést tehát nemigen indokolja semmi. A lap kérdésére az adóhatóság is annyit válaszolt csak, hogy „a tényleges tulajdonosi adatbázis a számlavezetők által – minden hónapban – szolgáltatott adatokat mutatja meg. Ezeket az adatokat a NAV változtatás nélkül teszi elérhetővé”. Amit érthetünk úgy is, hogy a hatóság mossa kezeit, ők az adatbázisaik esetében is hozott anyagból dolgoznak, és ha egyszer az érintettek ezúttal ennyi információt közöltek, akkor ennél többet ők, ha beleszakadnak se tudnak nyilvánosságra hozni. Mivel a jegybanki nyilvántartás szerint a magántőkealapok száma a januári 119-ről 182-re nőtt, bizonyosan nem arról van szó, hogy a NER pénzügyi kezelői egy még nagyszerűbb helyet találtak a felhalmozott kincsnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”