A szerk.

A föld alatt

A szerk.

Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. És a világon semmi okunk nincsen e kijelentésével vitába szállni.

Csepreghy ugyanis az Európai Bizottság égisze alatt működő Európai Csalás Elleni Hivatal (közismert nevén az OLAF) egyik nyomozati anyagának legalább kivonatos ismeretében mondta, amit mondott. Aztán persze mondott mást is, amivel éppenséggel lehetne vitatkozni, de e vita a lényegen nem túl sokat változtatna.

Az OLAF december 14-én adta át a magyar kormánynak a négyes metró körüli súlyos disznóságok felderítése érdekében folytatott – több mint négyéves, 2012 februárjától 2016 novemberéig tartó – nyomozásának összefoglalóját, miszerint több mint 160 milliárd forintot, az összes költség úgy egyharmadát lopták el szépen a metróépítés során. A nyomozati anyag megküldött rezüméjének eddig nyilvánosságra hozott része tele van hátborzongató számokkal. Eszerint a korrupt és szabálytalan szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint, s ebből pontosan 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forintot loptak vagy csaltak el. Így ezt a pénzt a magyar kormánynak és az európai hatóságoknak vissza kell követelniük. E lopott holmiból 76,6 milliárd forint közvetlen uniós fejlesztési pénz, amit az OLAF szerint Magyarországnak kell visszacsengetnie.

De kitől is kell visszakövetelni az elcsaklizott milliárdokat a magyar kormánynak és az európai hatóságoknak?

Ennek firtatása minden bizonnyal Magyarország politikai színterének egyik legsűrűbben napirendre tűzött műsorszáma lesz – óvatos becsléssel úgy 2018 tavaszáig. Vagy ameddig világ a világ. S a jogosságát még csak kétségbe sem nagyon lehet vonni.

A 4-es metrót 2014 tavaszán, közvetlenül a parlamenti választások előtt adták át, tehát épült az három bő esztendeig a Fidesz-érában is, de köztudomásúan a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ vezette kormányzat, illetve a fővárost vezető szocialista és SZDSZ-es önkormányzat biznisze volt. A nyomozati anyag is legsűrűbben a mondott helyhatóság illetékes főpolgármester-helyettesét, illetve az akkoriban az óvodai tankönyvekben is maszopos kifizetőhelyként lerajzolt BKV vezérigazgatóját emlegeti.

Nem Csepreghy hozta szóba először az OLAF-jelentést, hanem a főnöke múlt csütörtökön, az ún. kormányinfón. Az azóta eltelt időszakban mindösszesen egy (1!) darab észrevétel érkezett az érintettek háza tájáról. Demszky Gábor egy blogbejegyzés alatt kommentelve fejezte ki abbéli óhajtását, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a teljes jelentést. Demszky még írt ott olyanokat is, hogy biztos a meg nem épült P+R parkolók miatt ég a ház, de ebbéli értelmezési kísérletét nehéz lenne pirulás nélkül tovább ismertetni. Csepreghy erre azt mondta, hogy a jogászaik éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy is lehetne nyilvánosságra hozni azt a fránya jelentést. Hát, persze.

S igen, lehet még azt feszegetni, hogy miért pont ez a metróbalhé, miért nem más, hiszen az „elmúlthétév” nagyságrendekkel nagyobb lopásoktól, csalásoktól, korrupciótól volt hangos, mint az „elmúltnyolc”. Lehet azt is piszkálni, hogy a Fidesz hogyan tudja sikeresen blokkolni az esetleges újabb és újabb OLAF-eljárásokat. S lehet jönni a P+R parkolókkal is. Viszont a helyzet az, hogy az SZDSZ már rég a halakkal alszik, ám az MSZP a 2018-as parlamenti választások egyik biztos indulója. A demokratikus ellenzék legerősebb pártja, amelyre most – érdemei szerint – visszahullik minden bűne.

S amit eddig is tudtunk, az ezek után már biztosra vehető: pontosan akkora, pontosan olyan erős indulója lesz az MSZP e közeli választásnak, amekkorának Orbán Viktor gondolja. Akkora, amekkora elég jól mutat majd bokrétaként a koro…, bocs, a kalapjára tűzve.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.

Régen is rossz volt

A Kádár-korszak túlérett periódusában, a diktatórikus rendszer először alig észrevehető, majd egyre gyorsuló bomlása közben már teret kaphattak olyan kutatások is, amelyek a rendszer működésére reflektáltak, néha egyenesen magára a rendszert működtető ipari-gazdasági-pénzügyi elitre koncentrálva.

„Sötétséget inni”

  • Domsa Zsófia

A regény egyszerre felkavaró, fájdalmas és mélyen elgondolkodtató. Nem elsősorban azért, mert újabb részleteket tudhatunk meg annak a házassági válságnak a történetéről, amelybe Karl Ove Knausgård önéletrajzi sorozatai révén több százezer, önmagát olykor kukkolónak érző olvasó kaphatott betekintést szerte a világon.