A szerk.

A föld alatt

A szerk.

Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. És a világon semmi okunk nincsen e kijelentésével vitába szállni.

Csepreghy ugyanis az Európai Bizottság égisze alatt működő Európai Csalás Elleni Hivatal (közismert nevén az OLAF) egyik nyomozati anyagának legalább kivonatos ismeretében mondta, amit mondott. Aztán persze mondott mást is, amivel éppenséggel lehetne vitatkozni, de e vita a lényegen nem túl sokat változtatna.

Az OLAF december 14-én adta át a magyar kormánynak a négyes metró körüli súlyos disznóságok felderítése érdekében folytatott – több mint négyéves, 2012 februárjától 2016 novemberéig tartó – nyomozásának összefoglalóját, miszerint több mint 160 milliárd forintot, az összes költség úgy egyharmadát lopták el szépen a metróépítés során. A nyomozati anyag megküldött rezüméjének eddig nyilvánosságra hozott része tele van hátborzongató számokkal. Eszerint a korrupt és szabálytalan szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint, s ebből pontosan 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forintot loptak vagy csaltak el. Így ezt a pénzt a magyar kormánynak és az európai hatóságoknak vissza kell követelniük. E lopott holmiból 76,6 milliárd forint közvetlen uniós fejlesztési pénz, amit az OLAF szerint Magyarországnak kell visszacsengetnie.

De kitől is kell visszakövetelni az elcsaklizott milliárdokat a magyar kormánynak és az európai hatóságoknak?

Ennek firtatása minden bizonnyal Magyarország politikai színterének egyik legsűrűbben napirendre tűzött műsorszáma lesz – óvatos becsléssel úgy 2018 tavaszáig. Vagy ameddig világ a világ. S a jogosságát még csak kétségbe sem nagyon lehet vonni.

A 4-es metrót 2014 tavaszán, közvetlenül a parlamenti választások előtt adták át, tehát épült az három bő esztendeig a Fidesz-érában is, de köztudomásúan a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ vezette kormányzat, illetve a fővárost vezető szocialista és SZDSZ-es önkormányzat biznisze volt. A nyomozati anyag is legsűrűbben a mondott helyhatóság illetékes főpolgármester-helyettesét, illetve az akkoriban az óvodai tankönyvekben is maszopos kifizetőhelyként lerajzolt BKV vezérigazgatóját emlegeti.

Nem Csepreghy hozta szóba először az OLAF-jelentést, hanem a főnöke múlt csütörtökön, az ún. kormányinfón. Az azóta eltelt időszakban mindösszesen egy (1!) darab észrevétel érkezett az érintettek háza tájáról. Demszky Gábor egy blogbejegyzés alatt kommentelve fejezte ki abbéli óhajtását, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a teljes jelentést. Demszky még írt ott olyanokat is, hogy biztos a meg nem épült P+R parkolók miatt ég a ház, de ebbéli értelmezési kísérletét nehéz lenne pirulás nélkül tovább ismertetni. Csepreghy erre azt mondta, hogy a jogászaik éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy is lehetne nyilvánosságra hozni azt a fránya jelentést. Hát, persze.

S igen, lehet még azt feszegetni, hogy miért pont ez a metróbalhé, miért nem más, hiszen az „elmúlthétév” nagyságrendekkel nagyobb lopásoktól, csalásoktól, korrupciótól volt hangos, mint az „elmúltnyolc”. Lehet azt is piszkálni, hogy a Fidesz hogyan tudja sikeresen blokkolni az esetleges újabb és újabb OLAF-eljárásokat. S lehet jönni a P+R parkolókkal is. Viszont a helyzet az, hogy az SZDSZ már rég a halakkal alszik, ám az MSZP a 2018-as parlamenti választások egyik biztos indulója. A demokratikus ellenzék legerősebb pártja, amelyre most – érdemei szerint – visszahullik minden bűne.

S amit eddig is tudtunk, az ezek után már biztosra vehető: pontosan akkora, pontosan olyan erős indulója lesz az MSZP e közeli választásnak, amekkorának Orbán Viktor gondolja. Akkora, amekkora elég jól mutat majd bokrétaként a koro…, bocs, a kalapjára tűzve.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.