A szerk.

A modell

A szerk.

Ma reggel végre hivatalos választ kapott az ország arra a bizonyára sokakat lázban tartó kérdésre, hogy tudniillik miért is van Dzsu­dzsák Balázsnak magyar diplomata-útlevele.

Minden stimmelt is, a kérdés címzettje, a terület gazdája, a külügy válaszolt, történetesen Magyar Levente miniszterhelyettes keze által, s az sem rontotta szemernyit sem a hatalom és a társadalom közötti nyílt párbeszéd e ragyogó példáját (aki kérdez: Vadai Ágnes, ellenzéki képviselő), hogy válaszában a miniszterhelyettes pusztán megerősítette az addig itt-ott közölteket. Hogy azért, mert csak. De most végre megvan ez fejléces papíron, még ha kicsit tört magyarsággal is. Eszerint tehát Dzsudzsák Balázsnak, az egyesült arab emirátusokbeli el-Ajn FC labdarúgójának azért van magyar diplomata-útlevele, mert „a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, és igen, ezáltal méltó és érdemes a diplomata-útlevélre”.

Most akkor hagyjuk a levél nyelvét, hagyjuk a méltó és az érdemes közti különbségtételt, azt, hogy a leírtak szerint a diplomata-útlevél az valami középmagas vagy közepesen alacsony állami kitüntetés, s hagyjuk azt is, hogy ezen méltóságot és érdemességet végső soron ki is dönti el. Hagyjuk a flegmán odavetett „és, igen” kitételben csücsülő arroganciát és minden benne kapálózó kompenzálási igyekezetet. Fogadjuk inkább el ezeket egyfajta adottságként: itt élünk. Ez történik velünk nap mint nap.

S ha ezt belátjuk, mindjárt igazat kell adnunk Magyar Levente miniszterhelyettesnek: a magyar diplomata-útlevél valóban egy arcképes hősigazolvány, és felmutatója 100 százalékig jogosult arra, hogy Magyarországot annak határain túl képviselje, megtestesítse, megjelenítse, szimbolizálja és megfesse.

És e ponton nincs, mert nem lehet olyan ellendrukkere a NER-nek, aki nem hajt fejet, vallja be: igen, ez így van. Dzsudzsák Balázsnál erre nincs alkalmasabb személy.

Volt némi verseny, a múlt héten például egy végeláthatatlan sajtóinterjúban bejelentkezett erre a Tiltott Csíki Sört vagy mit gyártó vállalat tulajdonosa, és tényleg oda is tette magát rendesen. Akik benne látják Magyarország legméltóbb reprezentánsát, máig találgatják, hogy saját bevallása szerint apácákat vagy táncosnőket próbált-e – sikertelenül, ez úgy látszik, feltétel a diplomata-útlevélre való érdemességnél és méltóságnál – az Egyesült Államokba csempészni. De szerencsére kispályás hencegéssel és némileg gátlástalan üzleti tevékenységgel csak az ezüstéremig lehet jutni.

Az aranyat a 2. Bundesliga általános színvonalának a mértani közepéért adják egy kiöregedőben lévő focistának. Ez a mértani közép pedig így jön ki: három és fél szezon az épp lefelé konvergáló Eindhovenben, utána nyolc meccs Dagesztánban, 89 Moszkvában, majd a legendás Bursaspor után három csapat emíréknél; közben „a nemzeti labdarúgó-válogatott kapitányaként” vereség Andorrától és egy darab győzelem (Ausztria ellen) az Európa-bajnokságon, két döntetlennel és egy ugyancsak megalázó vereséggel ugyanott. Plusz a karanténszabályok letojása.

Nincs vita, nincs több látnivaló.

A mai Magyarország Marianne-szobrához vitán felül Dzsudzsák Balázs útlevélképe állhat csak modellt. Pont olyan az, mint Mészáros Lőrinc milliárdjai, a félhomályt alulról szagoló közvilágítás vidéki városainkban, a stadion a budi mögött.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.