A szerk.

A nagy szerzemény, magyarsiker

  • A szerk.
  • 2018.06.03 12:05

A szerk.

Lapzártánk napján, tekintet nélkül a munka piros betűs ünnepére rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak Felcsúton, a Puskás Akadémia „Akadémiai Termében” (közvetlenül az „Orbán Viktorral Fotózkodó Hírességek Csarnoka” mellett, balra). A nemzetközi sajtótájékoztató szervezői ugyan erősen titkolták, miről szól majd a rendezvény, de azt minden gesztusukkal érzékeltették, hogy valami igazán nagy bejelentés van készülőben.

És valóban. Alig valamivel a hivatalosan bejelentett kezdési időpont után megjelent a pulpituson Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány elnöke, s mellette a szimpatikus, alacsony termetű fiatalember, kezében az Akadémia szemet gyönyörködtető kék-fehér, halványnarancssárga ujjakban végződő dresszével, amit oly ügyesen tartott a hevesen kattintgató fotósok hada felé, hogy minden felvételen jól lássék az a szép, nagy, kék M betű, s alatta a Mészáros & Mészáros felirat. A meghatottság könnyeivel küszködő Mészáros csak annyit mondott, miután körmével párszor óvatosan megkocogtatta a mikrofont, hogy: Tisztelt Sajtó, engedjék meg, hogy bemutassam Akadémiánk legújabb szerzeményét, Lionel Messit. Mészáros diszkréten hátra, Messi előre: pár nehézkesen kimondott szó magyarul, köszönöm Orbán Viktor miniszterelnök úr… satöbbi. A hivatalos rész után az új üdvöske a sajtó rendelkezésére állt, s elmondta, hogy itt annyi pénzt kap, amennyit a Barcelonától nem is mert kérni.

Vigyázat, bármennyire is valóságosnak hangzik ez a történet, nem az – egyelőre. Egyelőre nem foci, csak gyorskorcsolya. Nem Messi, csak Hamit Altintop, vagy valaki arról a polcról. De ne legyünk igazságtalanok: John Henry Krueger, a phjongcshangi téli olimpia 1000 méteres számának ezüstérmese érkezett, egyenesen az Egyesült Államokból, ha nem is Felcsútra, csupán azért, hogy eztán magyar színekben versenyezzen, mert „Magyarország olyan nívón támogatja a versenyzőit, amit elképzelni sem mert volna, és nem is mert volna kérni hazája szövetségétől”. Illetve „Magyarországon viszont még a lakhatást, sportszereket is fedezik, és a szakmai munka is kiváló”.

Magyarországnak sportnagyhatalomnak kell lennie, dixi. Sajnálatos módon ez a jóval nagyobb érdeklődésre számot tartó nyári olimpiai sportágakban belátható időn belül nem látszik összejönni. De Magyarországnak akkor is sportnagyhatalomnak kell lennie! Legyünk téli sportnagyhatalom. Az osztrákok és svájciak máris a szívükhöz kapnak, ha Miklós Edit beáll a lesiklás startjába. Sajnos nem áll be. Nevezett nem bajnok lett a világon, hanem sportvezető Magyarországon. Akkor sincs még veszve semmi, itt a gyorskorcsolya. Olimpiai bajnok a fiúcsapatunk, de elkél még az erősítés, a Krueger fiúval együtt verhetetlenek leszünk.

Van ugyanis a világon egy annales, amelynek napi állását minden világváros főterén este nyolckor óriáskivetítőkön mutatják be, s az nem tart nyilván egyéb adatokat, csak azt, hogy Orbán Viktor országlása idején milyen sportsikereket ért el Magyarország. A napi bemutató után az adott világváros, ország legjobb koponyái s legnépszerűbb médiaszemélységei elemzik a szép sikerek okát, előadásuk után pedig e sok világváros, világország népe megéljenzi a sikerek kovácsát. S napközben is a sportra termett magyar nép és vezetője sikereiről beszélgetnek az utcán éppúgy, mint otthon a reggeliző asztalnál. Apa – Londonban, Párizsban, New Yorkban és máshol – elolvassa a magyar sporthíreket a lapban, felhajtja a kávét, majd elviszi a gyerekeket az iskolába, és siet a munkába, ahol már várják a kollégák, hogy együtt felsorolják a bajnok váltó névsorát, s áttekintsék a magyarsikereket.

Tényleg, kedves olvasó, ön el tudja mondani, hogy ki szerepelt a februárban győztes négyesben? Vagy ötös volt? Hát, jobb, ha összeszedi magát.

Mármost mindez akkor is hír, ha egy olajból vagy kábítószerből villámgyorsan meggazdagodott sejk vagy kartellvezér csinálja. Csak akkor legfeljebb elintézi az ember annyival, hogy „még őrült is” az illető. De még ők is valamennyire a saját pénzükből, vagy országuk, szervezetük feleslegéből csinálják. Már ha csinálják, ilyet valójában nem csinál senki. Mondjanak hirtelen valakit a világban, aki második-harmadik helyezett sportolókat vásárol vagyonokért! Na, ugye! De arra mit lehet mondani, ha ezt egy alapvetően szegény ország miniszterelnöke csinálja az adófizetők pénzéből?

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.