A szerk.

A Parnasszus ostroma

A szerk.

Miről ismerszik meg a dilettáns? Tán malaclopót hord, hozzá kilométeres fehér vagy piros sálat? Ja, lehet. Sűrűn hátraveti rakoncátlanul szemébe hulló fürtjeit? Éppenséggel láttunk már ilyet is. De ez csak a felszín.

A dilettánst valójában azon elképzelése, vágyképe leplezi le, melyben ő egy kiváltságos csoportot rajzol meg magának, az úgymond művészvilágot, ahova ő tartozni szeretne szíve, lelke teljes erejéből, de ez a különös, misztikus, furcsa világ, a kalandok, a szép nők, a gondosan megszakértett borok, a mellybetegen, fűtetlen padlásszobákban elköltött abszintek és más huncutságok világa folyton csak hátat mutat neki. Nem veszik be. Ha létezik efféle világ, akkor azért nem veszik bele őt, mert valami baj van a pedigréjével, meg még azért sem, mert ő jobb náluk, ezért félnek tőle, hogy le­aratja a fejükről az összes babérkoszorút. Ha meg nem is létezik efféle világ, csak művészetek, szakmák, tudományok évszázadok alatt kialakított, írott és íratlan értékrendszere van, akkor azt egyesek, egyes körök kisajátítják maguknak, mégpedig egyetlen egy okból, hogy őt és „a maga fajtáját” kipontozzák vele. Mert így megy ez.

A hétvégén viszont az történt a NER filmfesztiválján, hogy a NER valamelyik kurzusfilmjének a rendezője fellökött és ordenáré tónusban szidalmazott egy – történetesen ellenzéki napilapnál dolgozó – filmkritikust (Csákvári Gézát, a Népszava munkatársát), mert az neki nem tetsző szavakkal illette az ő filmjét.

Nem kell szeretni a filmkritikusokat, ha mégoly körültekintően végzik is a munkájukat, akkor is előfordulhat, hogy megbántanak alkotókat, márpedig a művészember érzékenysége közismert, hosszú regények is szólnak róla – többségükben olyanok, amelyekből a bevezetőben leírt művészvilág létezése is kiolvasható. Ugyanakkor fellökni és ocsmányul szidalmazni egy embert nem tisztességes dolog. De szentséges úristen, ez az eset a NER filmfesztiválján történt, s az elkövető a NER egyik kultuszfilmjének a rendezője volt. Tényleg, mit vártunk? Lódobogást? (Volt ott az is nyilván, bőséggel.)

Éppen ezért ez a cikk nem is erről szól: fellökték, felállt, leporolta magát, s a vasárnapi telefonos bocsánatkérést is bizonyára a helyén és értékén tudja kezelni. A lapja meg feljelentést tett. Itt a történet vége, a konzekvenciákat majd levonja a bíróság.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.